Szórakozás

Tényleg tudnunk kell, hogy Cary Grant és Randolph Scott szeretők voltak-e?

Hollywood egyik legismertebb arca volt, ötször házasodott, és közben együtt élt egy másik színésszel. Egy férfival. Barátságuk köré komplett sajtókampány épült, a mai napig megy a találgatás, hogy vajon miért. Egy Cary Grant életéről szóló, most megjelent könyv is ezt boncolgatja.

Ismeretlen Hollywood

Sorozatunkban kevésbé ismert filmes történeteket mutatunk be. Az eddig megjelent sztorikat itt tudja elolvasni.

Cary Grant a negyvenes-ötvenes évek Hollywoodjában olyan volt, mint George Clooney az elmúlt húsz évben. Ő volt az aktuális „sármos színész”, akire a férfiak hasonlítani akartak, és akihez a nők feleségül akartak menni. Jóképű volt, szórakoztató, jól öltözött, kifejezetten híres rendezőkkel és híres színészekkel dolgozott, szóval tényleg az a híresség volt, akire a bálvány szót szeretik használni az emberek. Aztán persze nyilván megindult a pletyka, hogy Cary Grant meleg – ahogy minden évtizedben van legalább három olyan híresség, akiről hasonló sztorik terjednek. Többi közt ezt a pletykát próbálja meg feldolgozni Scott Eyman most megjelent könyve, a Cary Grant: A Brilliant Disguise.

Cary Grant 1904-ben született az angliai Bristolban Archibald Alexander Leach néven egy munkáscsaládba. Apja alkoholista volt, anyja pedig a depressziója miatt többnyire elmegyógyintézetben élt. Kilencéves korában az apja azt hazudta neki, hogy az anyja meghalt – Grant egészen 31 éves koráig nem tudta, hogy édesanyja még életben van. Egyke volt, szülei helyzete miatt idejét javarészt egyedül vagy az iskolában töltötte, de onnan is kirúgták tizennégy éves korában. Azzal a lendülettel beállt egy színházi társulat táncosai közé, velük Amerikába került, ahonnan már nem tért vissza.

Először New Yorkban kapott pár szerepet B kategóriás filmekben, majd Hollywoodba költözött, ahol megváltoztatta nevét a jobban csengő Cary Grantre. Hirtelen olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint George Cukor vagy Alfred Hitchcock és olyan színésznőkkel, mint Audrey Hepburn, Grace Kelly és Ingrid Bergman. Ötször házasodott, egyszer volt egy öngyilkossági kísérlete, és saját bevallása szerint több mint száz alkalommal LSD-zett.

És most, hogy mindenki érti, Cary Grant tényleg viszonylag mélyről jutott elég magasra és izgalmas helyzetekbe, bele is kezdhetünk a lényegi sztoriba, amiről a most megjelent könyv is szól: vajon igaz-e, hogy Cary Grant egy fel nem vállalt meleg párkapcsolatban élt hosszú éveken át Randolph Scott színésszel.

Irene Dunne, Cary Grant és Randolph Scott a Kedvenc feleségem című filmben – Fotó: Donaldson Collection/Getty Images

Cary Grant és Randolph Scott 1932 után tényleg együtt éltek, közben pedig együtt is dolgoztak a Paramount Studiosnál. Mindketten sztárok voltak, és kerestek annyit, hogy Santa Monicában élhessenek egy tengerparti házban. Annyira azért nem volt szokatlan akkoriban (sem), hogy férfiak, sőt híres férfiak együtt élnek, a Vulture is arról ír, hogy abban az időben közös háztartásban élt James Stewart és Henry Fonda, illetve Errol Flynn és David Niven is, azonban volt egy jelentős különbség e kapcsolatok között. Méghozzá az, hogy Cary Grant és Randolph Scott barátsága köré gyakorlatilag egy hatalmas sajtókampányt építettek, amiben megmutatták, hogy hétvégente micsoda bulikat tart a két színész, hogy együtt napoznak, társasjátékoznak és labdáznak, vagy játszanak a kutyájukkal, Archie-val.

Ha a róluk készült fotók ma jelennének meg, mindenki azonnal azt gondolná, hogy egy boldog és csodás párkapcsolatban élő meleg párt láthatunk rajtuk. Utólag pedig azt gondolhatjuk, hogy ezek a felvételek csak kiszivárogtak, mert a harmincas években a híres, heteroszexuális férfiak nem feltétlenül akartak magukról ilyen képeket mutogatni, miközben a valóság az, hogy a fotókat a Paramount rendelte meg, ahogy a köréjük épített cikkeket is. Grantet és Scottot a legmenőbb agglegényekként mutatták be, srácoknak nevezték őket, legjobb barátoknak, a magazinban róluk olvasó nők pedig ábrándozhattak arról, hogy majd valamikor talán főzhetnek valami finomat ennek a két férfinak, akik biztos nem esznek semmi rendeset.

Cary Grant és Randolph Scott – Fotó: John Kobal Foundation/Getty Images

Grant és Scott az együttélést néha megszakította egy-egy rövid házassággal. Először Grant házasodott meg 1934-ben, amikor feleségül vette Virginia Cherrillt, akivel egy évvel később el is váltak. Ehhez azért érdemes hozzátenni, hogy az esküvő után nem sokkal megjelent egy cikk azzal a címmel, hogy Még egy feleség sem tudja szétválasztani Caryt és Randyt. A két férfi a válás után újra összeköltözött, ezalatt Grantnek több kapcsolata is volt, Scott pedig feleségül vette Marion duPont-t, de ez a házasság sem tartott sokáig.

Azzal kapcsolatban, hogy Grant és Scott együtt éltek, a Wall Street Journal szerint először nyilván az a pletyka terjed el, hogy melegek, majd ez a sztori hirtelen átváltott arra, hogy nincs is köztük semmi, csak szeretnek spórolni és megosztani a kiadásokat. Az előbbiről, mármint arról, hogy a két színész között valójában milyen kapcsolat volt, tényleg csak találgatni lehet, ám az utóbbiról több sztori maradt meg, ezeket pedig a könyv is felidézi.

Például, hogy Grant egyszer közösen rendezett bulit ifjabb Douglas Fairbanksszel együtt, a végén pedig utóbbinak benyújtotta a számlát a cigarettákról és az elhasznált szalvétákról meg a vécépapírról. De olyan beszámolók is ismertek, miszerint ha valaki pár napig vendégeskedett Grantnél, akkor a színész a végén kifizettette vele a telefonszámlát.

De hogy visszatérjünk arra is, vajon mi volt Grant és Scott között, Eyman könyve felidézi: a melegek előszeretettel sorolják maguk közé Cary Grantet, ahogy a heterók is meg vannak győződve arról, hogy a színész közéjük tartozott, ami után a legegyszerűbb azt a köztes megoldást elfogadni, hogy Cary Grant biszexuális volt. Vagy egyáltalán nem foglalkozni azzal, hogy kit, mikor és hogyan szeretett. Mert ahogy látszik, ennek ő sem kerített nagy feneket. Legalábbis Eyman könyvében idézi Grant egyik barátját, Bill Royce-t, aki azt mondta, Grant „soha nem gondolta, hogy a homoszexualitást szégyellni kéne, de azt sem, hogy büszkélkedni kéne vele. Az csak egy része volt az útnak, de nem feltétlenül a végcél”.

Fotó: Hulton Archive/Getty Images

Kiemelt kép: John Kobal Foundation/Getty Images

Ajánlott videó

Olvasói sztorik