19 éves vagyok, és öt éve élek párkapcsolatban életem első nagy szerelmével, K.-val. A kapcsolatunk eléggé elbarátiasodott, lényegében csak a szex az, ami összeköt, illetve, hogy egymásnak az elsők voltunk. A családja sok bosszúságot okozott nekem, konkrétan élősködnek rajta anyagilag. Emiatt kiköltözött külföldre, én pedig két év távkapcsolat után, egy érettségivel kijöttem utána. Kiderült, hogy kétszer is megcsalt. Egyszer a távkapcsolat alatt, és úgy jöttem rá, hogy megnéztem a Facebookját (igen megnéztem, mert mikor kérdeztem, tagadta). Miután lebukott, a lánynak azt írta, hogy őt akarja, de nekem mást mondott. Végül kibékültünk. Ezután voltak kisebb veszekedéseink, de tegnap volt a születésnapom, és ahelyett, hogy együtt mentünk volna ünnepelni, elhozta a családját egy hétre ide hozzánk, hét embert egy pici szobába. Felmondtam a munkahelyen, és amikor elmondtam neki, elkezdett megint úgy foglalkozni velem, mint egy barátnővel. De most a születésnapomon minden 180 fokos fordulatot vett, és magamra hagyott. Szeretem, de nem akarok szenvedésben élni, mindennapos gyomorgörccsel. Mit tegyek?
Az olvasói levelet Franciskától kaptuk, és ahogy másoknak sem, neki sem mondhatja meg egy cikk, hogy mit tegyen a kialakult helyzetben, de abban segítünk, hogy egy kicsit máshogyan tekintsen a kapcsolatára és a számára lehető legjobb döntést hozza meg.
Mit lehet tenni?
Honnan lehet tudni, hogy egy kapcsolatnak vége van? Hogyan lehet szembenézni ezzel? Mit lehet tenni akkor, ha olyan az élethelyzet, hogy valaki rá van utalva a partnerére, és nem tud úgy lépni, ahogy szeretne? És mikor fordítható vissza a távolodás?
A megcsalásnál minden esetben megtörik a bizalom, ezen nehéz túljutni, sokaknak nem is megy. A párkapcsolatoknak sokféleképpen és sokféle okból lehet vége, összességében az egy fontos jele annak, hogy valamiben változtatni kell, ha már testi-lelki tünetek vannak. Olvasónk azt írja, szenved, hogy gyomorgörcsben él, hogy élete fontos eseményét ignorálta a szerelme. Ezek mindenképpen jelei annak, hogy valamilyen formában változtatni kellene a kapcsolaton.
Nem biztos, hogy rögtön a teljes szakítás a megoldás, hiszen ha anyagilag és esetleg érzelmileg is függőség alakult ki a két ember között, akkor először érdemes lenne a különköltözéssel és együttjárással próbálkozni, és hagyni, hogy bizonyos változások megtörténjenek. Ha így sem megy, és marad a gyomorgörcs, akkor lehet gondolkoni azon, hogy van-e értelme tovább folytatni. Olvasónknak ez az első kapcsolata, és ez nagyon meg fogja határozni a következő kapcsolatait, szerelmeit. A bizalom sérült a megcsalás miatt, az elköteleződés az olvasói levél szerint egyoldalú és csak olvasónkban van erre igény, felmerül a kérdése annak, hogy van-e közös jövőkép, van-e szó például közös tervekről.
Az alábbi kérdések egyértelműbben segítenek abban, hogy mi lehet a kapcsolat iránya, és hogy valóban mindent megtettünk annak érdekében, hogy megmentsük a kapcsolatot:
- Beszéltetek-e már arról, hogy mi az, amin változtatni kellene?
- Volt-e szó a konkrét problémákról? Ha igen, hogyan fogadta a partner?
- Mennyi időt szántok egymásra, randiztok-e rendszeresen?
- Mennyire akarod, hogy a partnered megváltozzon, valaki más legyen? El tudod-e fogadni őt a hibáival együtt?
- Mennyire adtok egymásnak szabad teret, vannak-e külön is programjaitok?
- Mennyire érti meg a partner, hogy probléma van és mennyiben hajlandó változtatni?
Ezen kérdések megválaszolásával ráláthatunk, vajon merre is tart a párkapcsolat. Amennyiben vannak olyan kérdések, amikre azért nem tudja olvasónk választ, mert még nem is beszéltek róla, akkor érdemes leülni és rászánni pár percet. Minden esetben célravezető saját érzéseinkről beszélni, nem pedig arról, hogy a másik féllel kapcsolatban ítélkezünk. Csak azt mondjuk meg, hogyha megbántottak, ha szomorúak vagyunk, ha magányosnak érezzük magunkat például. Azt is érdemes megnézni, mennyire van jelen a közös jövő témája, és ha sok-sok nemmel válaszolunk a kérdésre, akkor szinte biztos, hogy a szakítás felé vezet az út.
A sorozatunk többi cikkét ide kattintva olvashatod el.
Kiemelt kép: Máté Csaba