Az unokatesómhoz mentem feleségül, hasonló cipőben jártunk mint a korábbi levélíró. Vidéki lányként a nagyvárosba mentem tanulni: előbb középiskola, majd egyetem, közben pedig az unokatestvéreméknél, Imrééknél laktam. Az évek alatt nagyon közeli kapcsolatba kerültem vele, pedig hat évvel fiatalabb nálam, de én kicsit későn érő vagyok, ő pedig korán érő volt, így a korkülönbség ellenére egálban voltunk. Én, mint az idősebb, folyamatosan egyengettem az életét, segítettem a tanulásban, a felvételiben, ő pedig remek társaság volt. Nem egyből alakultak ki iránta az érzelmeim, sok csalódáson mentem keresztül, neki is hasonló tapasztalatai voltak. Amikor végeztem az egyetemmel, hozzájutottam egy kisebb lakáshoz. Imre pont akkor kezdte az egyetemet. Dolgozott, és ösztöndíja is volt, emellett szeretett volna külön költözni a szüleitől. Felajánlottam, hogy legyen a lakótársam. Úgy másodéves lehetett, amikor egy projektmunka kapcsán munkatársak is lettünk. Ekkor indult be közöttünk valami, aminek köszönhetően többek lettünk egymásnak, mint rokonok vagy barátok.
Az olvasói levelet Dórától kaptuk, válaszként egy korábbi cikkünkre ami a rokoni szerelemről szólt.
Dóra így folytatja levelét:
„A kezdeményező én voltam, és az érzelmeim viszonzásra találtak. Lassan tíz éve vagyunk együtt, és van két remek gyermekünk, akik teljesen egészségesek. Szerencsénk volt, mert van jogász és egy orvos-genetikus is a családban. A genetikai vizsgálat megállapította, hogy nem jár számunkra nagyobb kockázattal a gyerekvállalás, mint más nem-rokon párok esetében. Ez elsősorban a genetikától is függ, de az esetek 75%-ban első és másodunokatestvérek esetében ez nem probléma. A jogász rokonomtól megtudtam, hogy a mi kapcsolatunk egyáltalán nem ritka. A mai túlhajszolt világban a család az egyetlen stabil pont sok ember életében, így sokan választanak maguknak első- vagy másodfokú unokatestvéreik közül párt, mivel egy összetartó család esetében régebben és jobban is ismerik egymást. Jobban össze tudnak csiszolódni, ahogy ez a mi esetünkben is történt. Erről statisztika és tanulmányok nincsenek, de ez egyre gyakoribb jelenség itt Európában és Magyarországon. Nagy dilemma, hogy az ember a szívére vagy az eszére hallgasson. Mi a szívünkre hallgattunk, és az eszünk később azt súgta, jól döntöttünk. Nehéz és bonyolult az élet, de néha fel kell ülni arra a hullámra, ami jön és hagyni hogy sodorjon, még akkor is, ha az az ép ésszel vagy logikával szembemegy mint például a kuzin szerelem.”
A kérdés az, hogy a környezet el tudja-e fogadni a rokoni szerelmet
Azt, hogy az első- és másodfokú unokatestvérek közötti szerelemből született gyerekek mekkora genetikai kockázatnak vannak kitéve, az utóbbi évtizedekben több genetikus is kutatta. A New York Timesban 2002-ben jelent meg egy cikk, mely szerint elenyésző mértékkel nagyobb a kockázata bizonyos genetikai rendellenességeknek az ilyen kapcsolatokból származó gyerekeknél. Például a súlyos rendellenességnek számító, nyitott gerinccel születés esélye az általánosságban 3-4%-ra tehető, amíg ez a szám körülbelül 1,7 %-2,8%-kal növekszik, ha rokoni kapcsolatokról van szó. Vagyis akár az esély meg is kétszereződhet, de összességében nézve a kockázat még így is csekélynek mondható. A neurológiai rendellenességeket is ki lehet zárni genetikai vizsgálattal, de ebben segítenek a terhesség alatti vizsgálatok is, egyéb rendellenességeket pedig meg lehet állapítani ultrahangos vizsgálattal is.
Pusztán csak a genetikát tekintve minimálisan nagyobb tehát az esélye a genetikai rendellenességeknek, a jogi része pedig szintén nem akadály: ma már Magyarországon engedélyezett az első- és másodfokú unokatestvérek házassága. Olvasónk a lehető legjobban járt el, amikor genetikai vizsgálatot kért a gyerekek születése előtt, és a jogi kérdéseket is okosan kijárta, hogy tisztában legyenek azzal, megtehetik-e azt, amit szeretnének.
Elvárni senkitől sem lehet, hogy a családon belül kialakult szerelmi kapcsolatra áldását adja, ez máig erős tabu a társadalomban. Meglehet, hogy a szülők nem fogadják el a döntést, és olvasónk minden tekintetben szerencsésnek mondhatja magát azzal, hogy támogatást kapnak a családtól a házasságukra.
A sorozatunk többi cikkét ide kattintva olvashatod el.
Kiemelt kép: Máté Csaba
