Hogyan javíthatnék a szexuális teljesítményemen? A problémám az, hogy teljes mértékig stresszelek azon, hogy megfeleljek a partnernek. Ez azóta van, amióta tönkrement az ötéves kapcsolatom, mert megcsaltak. Azóta romokban a nemi életem, nem tudok úgy teljesíteni, ahogy szeretnék, és emiatt egy új kapcsolat is zátonyra futott. Kihat az egész életemre, mentálisan és fizikálisan is azt érzem, hogy nem vagyok jól, mintha kezdenék depressziós lenni. Hogyan tudom visszaszerezni a régi önmagamat? Soha nem voltam lepedőakrobata, de mindig kielégítettem a partneremet. Igyekszem levezetni a feszültségemet, kondiba járok, puzzle-t rakok ki, ezek számomra nyugtató dolgok, de hasztalanok. Szeretném visszaszerezni a nemrég elvesztett páromat, mert úgy érzem, több volt ebben a kapcsolatban, csak miattam fajultak el a dolgok. Sokat segített, hogy idáig kitartott mellettem. Számára is fontos a testi kapcsolat, mert így tudja elengedni a mindennapokban felgyülemlett feszültséget. Próbáltam az elszorításos technikát, de nem vezetett eredményre. Előjáték kevés volt, maximum 10 perc, amíg a fogamzásgátló elolvadt. Nekem többre lenne szükségem, ő viszont nem szereti, sőt, az orális szexet is vállalja, de azt én nem csinálhatom neki. Számára az orgazmus a lényeg és hogy érezzen engem. A saját szavaival élve, dugj meg rendesen, nekem ennyi kell! Pozíciók terén ő a misszionáriust preferálta, mert úgy élvezte a legjobban, viszont engem is ez stimulál a legjobban. El vagyok keseredve, nem tudom, mit is tehetnék.
Az olvasói levelet Károly küldte nekünk, akinek természetesen mi választottuk a nevet, hogy anonim maradhasson. Ezt mindenkinek garantáljuk. A levél témája az, hogyan lehet továbblépni olyan szakítás után, ami az önbizalmat lenyomta a földre, és bár a szexuális teljesítményről is szól, ez inkább a párkapcsolati krízisről szól. Ebből a helyzetből is van kiút.
Mit lehet tenni?
A szakítás utáni élet nem könnyű, pláne, ha csúnyán lett vége, és a rossz érzések miatt a gyász folyamata valahol elakadt. Minden egyes szakítás intenzív érzelmeket mozgat meg, és mivel az intim, mély párkapcsolatok kapcsolódnak a gyerekkorunkhoz, a kötődésünkhöz, így a szakítást ezektől függően éljük meg. Az elutasító érzés, hogy ez már sosem lesz olyan, amilyen volt, hogy a jó dolgokat többé nem lehet együtt megélni, bárki egójának betesz. Ha a szakítás hirtelen és tragikusan ér véget, akkor még nagyobb lehet a törés, a kudarcélmény éveken át is kísérhet valakit. A megcsalás bizalomvesztéssel jár együtt, és minden megcsalt félnek joga van azt mondani, hogy ő ezt nem tudja elfogadni, kilép a kapcsolatból. Olvasónkban a törés megtörtént, a jó az, hogy továbblépett, viszont a gyász folyamata lehetséges, hogy még munkálkodik benne. Ennek rengeteg oka lehet, előfordulhat, hogy a párkapcsolat volt olyan, ami miatt a gyász tovább tart és megrekedt egy folyamatban.
Rengeteg kérdést kell olvasónknak feltennie saját magának: mióta állt fenn ez a gond, olvasónk számára jó-e hogy a partner kimondja és nyíltan elvárja, hogy dugják meg és csak az orgazmus számít? Milyen érzéseket vált ez ki belőle? Mennyire fontos számára az előjáték? Mennyire fontos az orgazmus? Képesek voltak-e együtt megélni a pillanatot a szeretkezésben, vagy mindketten csak a célra koncentráltak? Az orgazmusközpontúság rendkívül káros dolog, ez sajnos előidézhet olyan mértékű teljesítménykényszert, ami miatt a szexuális teljesítmény nem lesz az igazi. A stressz mértéke csak nő minden egyes alkalommal, ha a nő elvárja, hogy megkapja a maga orgazmusát, nincs olyan férfi a világon, aki a negyedik-ötödik ilyen alkalom után ne kezdene el szorongani azon, működni fog-e úgy a pénisze, ahogyan ő azt fejben elképzeli.
A feszültség levezetésére nem a szex az egyetlen megoldás, ahhoz, hogy felfedezzék a szexualitásukat, érdemes lenne az alapoknál kezdeni: hosszas csókolózás ruhában, rengeteg előjáték, a behatolás kerülése legalább egy hónapig, pontosan úgy, ahogy tinédzserkorban van. A teljesítményszorongás máris eltűnhet, ha a behatolás és az orgazmusok száma nem kapnak akkora súlyt a szexben. A szeretkezésnek nem az a lényege, hogy minél hamarabb vége legyen az orgazmussal, hanem az, hogy mindenki testileg és lelkileg is kielégüljön. A rengeteg előjáték mellett nem árt, ha olvasónk megtanulja irányítani a péniszét, kontrollálni az élvezést. Ezeket egyedül is el lehet sajátítani, de ha nem megy, akkor szexterápia segíthet.
Emellett a naplóírást is érdemes lenne kipróbálni, ha minden nap ír egy levelet kézzel az exének, amiben leírja, pontosan mit érez (például haragszik rá, mert, dühös mert, boldog mert, ilyen mondatokkal), akkor a gyász folyamatát segítheti, már amennyiben valóban ez okozza a fő problémát. A leveleket természetesen nem kell elküldeni, a lényeg az, hogy meghatározzuk a konkrét érzéseinket a szakítással, megcsalással kapcsolatban. A kérdésre, hogy hogyan szerezhetné vissza önmagát olvasónk kérdéssel válaszolunk: miből látná holnap reggel, hogy újra a régi önmaga? Amennyiben ezt meg tudja válaszolni, a cselekvéseket is meg tudja határozni. Az ilyen helyzetekből csakis önszeretettel és önfejlesztéssel lehet kijutni.
A sorozatunk többi cikkét ide kattintva olvashatod el.
Kiemelt kép: Besenyei Violetta
