Másfél éve vagyunk együtt a barátommal, de úgy érzem, hogy a kapcsolatunk nem igazán a mély érzelmekre alapul. Bizonyos távolságot tart tőlem. Nem várom el, hogy megkérje a kezemet, vagy hogy házat vegyünk, mindössze egy kis érdeklődést, törődést szeretnék. Ha fizikailag távol vagyunk egymástól, nem keres, ha én írok neki, érdeklődik. Virágot sosem kaptam tőle, minden étteremben, moziban felezzük a számlát. Eljutottam odáig, hogy leültem és megbeszéltem vele, és ahogy felsoroltam ezeket, láttam rajta, hogy nem érti a problémámat. Nem szeretném elhagyni, mert nélküle nem tudom elképzelni az életem, de lehet, hogy az lenne a legjobb, ha kettőnk közt vége lenne. Ezt is elmondtam neki, a válasza az volt, hogy fontos vagyok neki, és nyitva a kapu, bármilyen okból kereshetem. Azóta nem folytatódott ez a beszélgetés. Igyekeztem szexuálisan színt vinni az életünkbe, bár ezzel nem volt gondunk, csakhogy ez a beszélgetés ne legyen ott mindkettőnk fejében. Olvastam, hogy a férfiak többsége szereti, ha a nők szex közben ujjukkal izgatják a fenék körüli területet, akár belül is. Felvetettem ezt az ötletet, és néhányszor ki is próbáltuk. Mindketten élveztük, új élményt adott. Egyik szombat este mindketten többet ittunk, mint szoktunk és így estünk egymásnak. Minden rendben volt, de egy dolog azóta sem hagy nyugodni. Ő tette oda a kezemet a fenekéhez és kérte, hogy csináljam. Akkor örültem, hogy ezek szerint ennyire telitalálat volt az ‘újítás’. Pár nappal később az egyik barátommal beszélgettem, aki meleg. Szóba jött a párom és megmutattam a legutóbbi humoros, róla készült képet. A legjobb barátom félve csak annyit kérdezett, hogy ő véletlenül nem meleg? Félek, hogy azért nem akar felém nyitni, mert más hajlamai vannak. Lehet, hogy én ébresztettem rá erre?
Az olvasói levelet Ágotától kaptuk, a téma pedig a homoszexualitás, aminek a fogalma annál jócskán túlmutat, mint amit olvashatunk a levélben.
Mit lehet tenni?
Attól még nem lesz valaki homoszexuális, hogy szereti, ha a gátjánál, a végbélnyílás körüli területeket simogatják, ha élvezi a prosztatamasszázst. Ez sem, és az sem tesz valakit homoszexuálissá, ha elfelezi a számlákat, vagy ha nem ad virágot – lehet, hogy ő másmilyen módon fejezi ki a szeretetét, szerelmét. Többféle szeretetnyelv van, ötről ír Gary Chapman a könyvében, és ezek összessége adja meg azt az érzést, hogy tudjuk, szeretve vagyunk. A legtöbb emberi kapcsolat ott csúszik el, hogy nem ismerjük fel a partnerünk szeretetnyelvét, félreértelmezzük, és olyasmit várunk el tőle, amiről neki fogalma sincs. Lehetséges, hogy valahol itt keresendő olvasónk problémaköre.
Olvasónk egy meleg barátja kérdése miatt írt nekünk levelet, az említett barát, ahogyan mások is, gyakran akasztják a meleg jelzőt olyan férfiakra, akik adnak magukra, akiknek szebb, jobb genetikai adottság jutott a többséghez képest. Ezek szintén nem tesznek senkit homoszexuálissá, ez egy adott szexuális irányultság, amit ha valaki el is fojt magában évekre, előbb vagy utóbb vulkánként tör a felszínre. Ha tehát olvasónk partnerének nem volt semmilyen homoszexuális kalandja korábban senkivel, ha az anális játékokat együtt fedezték fel, akkor a bizalmatlanság helyett örülni érdemes, hiszen a partner jól fogadta az újítást, ennek mindenféle módját kipróbálhatják bármilyen pózban.
A párkapcsolati gondokra azonban nem a szexuális élmények újítása a megoldás, jó elterelés, de inkább egy újabb beszélgetést javasolnék. Az alábbi kérdéseket kellene megkérdezni a partnertől, és megvárni, amíg ő is nyitott lesz arra, hogy ezeket a kérdéseket viszonzásként feltegye:
- Honnan tudod, hogy fontos vagy nekem akkor is ha távol vagyunk egymástól?
- Mi az a cselekedet, amiből tudod, hogy szeretlek?
- Amikor napokig nem találkozunk és nem is üzenünk egymásnak, miből tudod, hogy gondolok rád?
- Hogyan jó neked, ahogyan szeretlek? Miből tudod, amikor együtt vagyunk, hogy szeretlek?
Az ezekre adott válaszokból sok-sok dolog kiderülhet, feltehetően teljesen más az olvasónk és a partnere szeretetnyelve, sőt, meglehet, hogy a partner inkább introvertált személyiség, ezért is olyan, amilyen. A párkapcsolatok, szerelmek legnagyobb próbatétele nem az, hogy szeretjük-e egymást vagy sem, hanem az, hogy képesek vagyunk-e elfogadni a másikat olyannak, amilyen. Ez utóbbi vezet oda, hogy hosszú távon harmóniában élhetünk egymással.
A sorozatunk többi cikkét ide kattintva olvashatod el.
Kiemelt kép: Besenyei Violetta
