Sok éve egyedül, magányosan élek, most már Németországban, a munkám a sport. A lányaimat én nevelem, hárman vannak, eleinte csak egyikük került hozzám, majd mind a hárman. A társkeresés során eleinte több nőtől is kaptam levelet, boldognak éreztem magam. Aztán jött a fekete leves, amikor kiderült, hogy én nevelem a lányaimat: a nők mindegyike eltűnt az éterben. Pedig a bemutatkozó sorok közt ott volt ez az információ is az adatlapomon, de úgy tűnik, elkerülte a figyelmüket.
Az olvasói levelet Péter küldte nekünk, aki szerethető, hűséges társra vágyik, de ilyennel évek óta nem találkozott.
„Általában a beszélgetésig jutottam sok nővel, és volt, hogy miután közöltem e tényt a beszélgetőpartneremmel, azzal koptatott le, hogy kiugrik a konyhába megkavarja az ételt. Gondolom, azóta is kavarja. Egy másik nő azzal tűnt el, hogy rövid szünetet szeretne kérni egy kis időre, mert elkezdett kötődni hozzám, de át kell gondolnia. Egy esetben kapcsolatom is lett valakivel, ő azt mondta nekem, hogy rossz a házassága és elválna. Fülig szerelmes lettem, de röviddel a megismerkedésünk után rájöttem, hogy esze ágában sincs elválni, csak kellemes parti vagyok neki. Két év után tudtam ezt a kapcsolatot letenni, lelkileg nagyon megviselt. Nem tudom, miért van, de a férjes asszonyok sorban jelentkeznek, ha szingli nőnél kezdeményezek, arra sem méltat, hogy megköszönje a bókot. Nem vadászni szeretnék, és nem is egyéjszakás kalandot keresek, hanem kölcsönös szerelmet és szeretetet, komoly kapcsolatot. Sok nő szemében csak az a férfi lehet partiképes, aki minimum középvezető és nincs gyereke. Szóba se jöhet a becsületesen dolgozó, gyerekeit egyedül nevelő férfi. Akik ismernek, dicsérő szavakkal illetnek, van, aki azt mondja, az a baj, hogy túl jó ember vagyok.”
Mit lehet tenni?
Az előző kapcsolatban született gyerekek sok embernek nem férnek bele a társkeresésbe, ezzel sajnos nem lehet mit kezdeni. Vannak azonban olyan területei az életnek, ahol pont jó szemmel veszik, például az egyedülálló anyák. Az iskolákban, szülői értekezleteken, továbbá a gyerekeknek, unokáknak szóló eseményeken is lehet bátran ismerkedni. A társkeresésnek sok esetben nem feltétlenül az az akadálya, hogy milyen fórumon keresgéljük, hiszen azt máris meghatározza a személyünk. A félénkebb, tartózkodóbb emberek szívesebben keresgélnek a neten, hiszen így elmarad a személyes megszólítás, a téblábolás a másik előtt. A csalódások okozta önbizalomhiány vezethet oda, hogy valaki inkább a netet választja: jellemzően a válások, szakítások után nézelődnek a férfiak és a nők egyaránt az interneten.
A párkeresést befolyásolja az is, hogy ha nem tudjuk pontosan, mit szeretnénk: óriási szerelmet (ez szeretői viszonyban is lehetséges), életünk végéig kitartó hűséges társat, családot szeretnénk valakivel alapítani, vagy semmi komolyat, csak sodródnánk. Aki már odáig eljutott, hogy tudja, mire vágyik, máris tett egy lépést a vágyai eléréséhez.
A legtöbben abba a problémakörbe csöppennek, hogy találnak két embert, akiket ha egybegyúrnának, az lenne számukra a tökéletes, nagybetűs partner. Csakhogy ezt általában a saját elvárásaink okozzák bennünk, és nem is azok, amiket tudatosan megfogalmazunk, hanem amiket tinédzser korunk óta cipelünk magunkkal – feleslegesen. Például aki családot alapítana, és olyan társra vágyik, aki terelget 3-4 gyereket otthon egész nap, de belezúg egy olyan nőbe, akinek a karrierje jelent mindent, máris csapdába csalja önmagát. Ez nem jelenti azt, hogy a karrierista nő nem szeretne később gyereket, hanem azt, hogy nem most, és nem is ebben a szerepben érzi magát igazán „teljesnek”, vagy nem csak ebben.
A megoldás mindig saját magunkban keresendő, kik vagyunk mi és mit tudunk nyújtani valakinek, azon kívül, hogy nagyon tudnánk már szeretni valakit. Milyen hibákat követtünk el a korábbi kapcsolatainkban, mivel járultunk hozzá a korábbi kapcsolatok kudarcához? Képesek vagyunk-e jól választani, vagy pont itt van a probléma? Az önelemzés, az önbizalom, az önszeretet és annak tisztázása, milyen értékeink vannak egy kapcsolathoz, garantálhatja a sikert. Ez egy folyamat, ami ha egyedül nem megy, és folyton ugyanazokat a hibákat követjük el, érdemes segítséget kérni szakembertől. Ez nem betegség, nem zavar, hanem csak segítség abban, hogy mihamarabb teljes életet élhessünk.
A sorozatunk többi cikkét ide kattintva olvashatod el.
Kiemelt kép: Besenyei Violetta
