83 éves korában, álmában halt meg Henrik, Dánia hercege, II. Margit királynő férje. Henri de Laborde de Monpezat gróf diplomataként indult, majd házasságot kötött Margit hercegnővel, akit 1972-ben királynővé koronáztak. Henrik viszont maradt herceg, amit élete végéig fájlalt.
Olyanannyira, hogy kifejezett kérése volt, halála esetén ne temessék felesége mellé, mert ha az életben nem kezelték őket egyenlően, halálukkor sem igényli. Eredetileg egy különleges szarkofágot terveztek közös sírjuknak, de végül a herceg meggondolta magát. Ennek ellenére Dániában temetik el, nem pedig szülőhazájában.
Henrik Franciaországban született, teljes neve Henri Marie Jean André de Laborde de Monpezat. Bejárta a világot, 1939-ig Francia-Indokínaban élt, 1947-ig egy bordeaux-i kolostoriskolában tanult, 1948 és 1950 között egy cahors-i gimnáziumba, majd két évig a hanoi francia gimnáziumba járt. 1959 és 1962 között Algériában töltötte az időt katonaként.
Margit koronahercegnővel Londonban ismerkedett meg, az esküvőt már Koppenhágában tartották, majd a Koppenhágától 40 km-re lévő Fredensborg kastélyba költöztek, ahol azóta éltek.
Mindketten nagyon sokoldalú személyiségek, de valamiért csak a királynőt kedvelte igazán a népe. Margit miseruhákat és oltárterítőket hímez, postabélyegeket tervez, és J.R.R. Tolkien A Gyűrűk Ura című művéhez is készített illusztrációkat. Henrik lelkes borász volt emellett költőként is tevékenykedett, több művét kiadták.
A költészet lehetőséget ad arra, hogy mélyebbre merüljünk annál, mint az a felszín, amit a hírek és a szórakozás uralnak, és gyökértelenné, valamint nyughatatlanná tesznek minket. A költészet közelebb visz minket a világ valódi természetéhez, itt olyan örök kérdésekkel foglalkozhatunk, mint a szerelem, a magány, a halál
– mondta egyszer egy interjúban.
Henriknek nagyon fontos volt hercegi státusza, és mélyen megbántva érezte magát, mikor erre nem voltak tekintettel. 2002-ben egy fogadáson a fiát, Frigyest nevezték ki házigazdának a királynő távollétében, nem pedig őt. Megalázva és helyéről kitaszítva érezte magát:
Sok éven át én voltam Dánia második embere. Elégedett voltam ezzel a szereppel, de nem akartam a harmadik helyre csúszni.
A királynő azonnal Franciaországba utazott, hogy tisztázzák a félreértést, de Henrik hangsúlyozta, hogy sem a fiát, sem a feleségét nem hibáztatja az eset miatt. A herceg ekkor 3 hetet töltött Caïx-ban, hogy kiheverje a sértést, és nem jelent meg Willem-Alexander és Máxima Zorreguieta esküvőjén sem.
2015-ben egészségére hivatkozva visszavonult hercegi feladataitól, és az összes hivatalos címét visszaadta. 2017 augusztusában bejelentette, hogy nem kíván a roskildei székesegyházba temetkezni, ahogy ez a dán király családban egyébként 1559 óta szokás.
Egyértelműen azért döntött így, mert szerette volna kifejezni felháborodását az egyenlőtlen bánásmód miatt. Az nyílt titok volt, hogy királyi címre vágyott, de azzal kapcsolatban is terjedtek hírek, hogy nem kapta meg a hercegi címért járó jogos fizetését. Stephanie Surrugue újságíró szerint, aki a herceg életrajzát írta, 50 éves kora körül azt mondta a tévében a herceg, hogy zsebpénzt kell kérnie cigarettára a feleségétől.
Ezután megkapta a fizetését és a személyzetet, amit igényelt, de a címre továbbra is hiába áhítozott. A dán bíróság szerint a szokásos módon jártak el, mint bármely király családban Európában, de ez a válasz Henriket nem elégítette ki. Azt mondta, hogy bár szereti a feleségét, problémája van azzal, hogy mint királynő, fölötte áll, és nem kezelik őket uralkodó párként.
Mivel a királyi cím automatikusan leértékeli a királynő címét, ezért törvényileg is lehetetlen lett volna Henriket uralkodóvá emelni. Ő pedig ismerte az alkotmány rendjét, mikor feleségül vette Margit hercegnőt. Dánia reakciója a halálára elég vegyes érzelmeket tükröz: míg néhányan elismerik, hogy nem értékelték érdemei szerint, mások nyafogó öregembernek titulálják, sőt néhány kommentelő visszaküldetné a testét a hazájába, Franciaországba.
Kiemelt kép: Getty Images /Schiller Graphics
