Hosszú éveken át stresszhelyzetben produkált kényszeres mozgást Csonka András.
“A tikkelés egy betegség, én viszont nem vagyok beteg, mert csak felfokozott érzelmi vagy idegi állapotban csinálom. Azt tapasztaltam, hogy még a szereplés is előhozhatja, ha nagyon izgulok, vagy izgatott vagyok. Ez a fajta mozgáskényszer egyébként változó nálam, mert volt időszak amikor nem tikkeltem, hanem ilyen helyzetekben a lapockámat nyújtogattam, és erősen hunyorogtam”
– mondta a Borsnak Csonka András.
A színész saját magát kezelte, hogy elhagyja berögződött dolgait. Kétszer is volt agykontrolltanfolyamon, hogy megtanulja a tudatos ellazulást, de azt mondja, már enélkül is tudja kezelni a tikkelést.
