A Médiatanács heti ülésének egyik témája az RTL Klub sorozata, az Éjjel-nappal Budapest volt. Konkrétan egy tanulmányt készíttettek róla, amelyet ismertettek is: lényegében megállapították, hogy a program potenciális veszélyeket hordoz a védendő korosztályt tekintve.
amely rávilágít annak jellemzőire, esetleges visszásságaira. A Médiatanács korábban több alkalommal is vizsgálta a műsorszámot, és a kábítószer-használat, a szexualitás, valamint az agresszivitás kifogásolható bemutatási módjai miatt hozott elmarasztaló határozatokat a műsor kapcsán.
A Médiatanács honlapján megjelent beszámoló szerint a reprezentatív mintán készült közvélemény-kutatás rámutatott, hogy a műsort többségében nők nézik (67 százalék), és kiemelkedően az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők között népszerű, a rendszeres nézők 73 százalékát ők adják. A műsorszám által megjelenített életstílust a megkérdezettek túlnyomó többsége nem tartja elfogadhatónak: 83 százalékuk úgy vélekedik, ez egyáltalán nem szolgálhat mintául a mai fiatalok számára. A nézők zöme – 90 százaléka – azt vallja, hogy a programban bemutatott baráti és párkapcsolatokban nagyon sok probléma, konfliktus jelenik meg. A válaszolók általános meggyőződése, hogy az a mód, ahogyan a fiatalok a programbeli párkapcsolatokban a partnerükkel, szerelmükkel viselkednek, a mai fiatalság számára egyáltalán nem követendő, példaértékű. A sorozatot követők 59 százaléka úgy gondolja, a széria készítői túl nagy hangsúlyt fektetnek a szexualitás bemutatására a műsorban.
A Médiatanács jogilag a figyelemfelhíváson túl jogilag nem tehet semmit az Éjjel-nappal Budapesttel, viszont szerintük szükséges a társadalom figyelmét felhívni azokra a gondokra is, amelyeket a jogszabályok nem rendeznek, és túlmutatnak azon a minimumon, amelyet a törvény képvisel.
A 24.hu megkeresésére az RTL Klub sajtóosztálya így kommentálta a Médiatanács által készített tanulmányt:
„A műsor meggyőződésünk szerint egyáltalán nem veszélyes, ráadásul Németországban is ugyanez a tartalom látható. Ezek mellett sajnos nem tudunk érdemben reagálni egy olyan tanulmányra, amelynek pontos módszertanát, mintavételét, szempontrendszerét és egyéb részleteit nem ismerjük.”
