A romániai közvélemény a brit sajtóban közölt cikkekből értesült a felajánlásról. Amint az Agerpres hírügynökség összefoglalta: a polgármester jelezte a walesi hercegnek, hogy szívesen látná Gyulafehérváron abban a jelenleg felújítás alatt álló palotában, amelyből egykor Erdélyt kormányozták fejedelmei.
A gyulafehérvári városvezetés Mihai Coser szóvivő útján közölte, hogy a felajánlott címnek nincsenek alkotmányos vonatkozásai, ez csupán a város nem hagyományos reklámkampányának a része.
Nem tudjuk megvitatni, hogy jogosultak vagyunk-e az Erdély hercege cím adományozására
– idézte az Agerpres a szóvivőt.
A romániai akadémiai és üzleti szféra összefogására alakult Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció (CNMR) éles hangú közleményben ítélte el a gyulafehérvári kezdeményezést, melyről úgy vélte:
felerősítheti a Románia felosztására irányuló áramlatokat.
Victor Negrescu szociáldemokrata európai parlamenti képviselő csütörtökön sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy a pr-fogásnak szánt felajánlás teljes kudarcba fulladt és rossz szolgálatot tesz Gyulafehérvárnak. A dél-erdélyi város ugyanis az Erdély és Románia egyesülését kimondó gyulafehérvári román nagygyűlés centenáriumára készül.
1918 december elsején a dél-erdélyi városban tartották azt a nagygyűlést, amelyen az erdélyi, a bánsági és a magyarországi románok mintegy százezer küldötte nyilvánította ki az általuk lakott területek és Románia egyesülését. December elseje, a nagygyűlés évfordulója 1990 óta Románia állami ünnepe. A magyar történelmi tudatban Erdély elvesztése 1920. június 4-éhez, a versailles-i Trianon palotában aláírt békeszerződéshez kötődik, a román történelmi tudat a gyulafehérvári nagygyűlést tartja Erdély és Románia egyesülése meghatározó dátumának.
