A Kelet és Nyugat szerencsés találkozásának köszönhetően a világ egyik legnagyobb kereskedelmi és gazdasági központjává vált Hongkong az első ópiumháború 1842-es befejezése után – a II. világháborús japán megszállást kivéve – több mint százötven éven át, 1997-ig a Brit Birodalom részét képezte, ezen idő alatt pedig az álmos kisvárosból igazi metropolisz lett, néhány dolog, így a fengsuj azonban nem változott.
A kínai fengsuj (feng shui, jelentése szél és víz) célja a tervezett épületet körbevevő táj megfigyelésével, illetve az alapvető természeti szabályok ismeretének figyelembevételével a legideálisabb lakhely létrehozása, beleértve a bútorok pontos elhelyezését is. Az ötezer éves hagyomány a kínai Nagy Proletár Kulturális Forradalom (1966-1976) idején lett újra népszerű, és azóta is széles körben elfogadott.
Annyira, hogy az óriási, luxuslakásokkal teli felhőkarcolók, vagy a súlyos százmilliárdokba kerülő irodaházak tervezéséhez a beruházók máig kikérik egy fengsuj-szakértő csoport véleményét, akik sokszor nem épp költséghatékony megoldásokat javasolva formálják át a tornyokat.
Az Amusing Planet vonatkozó anyaga szerint a nyolcvanas évek derekán épült HSBC-toronyban például elforgatták a lifteket, hogy ne nézzenek a bejárat felé, hiszen a Victoria-öböl felől érkező gonosz szellemek úgy nem juthatnak be az irodákba. Az épület azóta is tökéletesen működik, és naponta alkalmazottak ezrei fordulnak meg ott.
A tanácsok azonban nem működnek mindig: a Bank of China Tower például annak ellenére, hogy megfelel a fengsuj szabályainak, mégis az év jó részében üresen mered, szögletes üvegfelületei pedig a szakértők szerint negatív energiákat sugároznak a környező épületekre. A szomszédos Lippo Centre például csődbe jutott, tulajdonosának pedig meg kellett válnia az épülettől.
Az HSBC-torony is a közelben áll, de nekik természetesen eszük ágában sem volt ugyanígy járni, így két ágyúszerű, a negatív energiákat visszaverő tárgyat illesztettek az épület tetejére. A trükk láthatóan működött.
Hongkong elhelyezkedése fengsuj szempontból ideális, hiszen a hétmilliós város a – legendák szerint sárkányok lakta – hegyek és a Dél-kínai-tenger közti vékony földdarabon húzódik meg, a vízre inni és fürödni járó sárkányok pedig útjuk során rengeteg pozitív energiát árasztanak.
A legendák övezte állatoknak köszönhetően lyukasak egyébként a parthoz legközelebb álló épületek, hiszen azok így zavartalanul, épületek kerülgetése helyett egyenesen juthatnak el a partra.
