Hamarosan jeles alkalmat ünnepelhetnek a Hooligans tagjai. Idén novemberben lesz ugyanis húsz éve, hogy Tibi, Endi és Csipa megalapították a népszerű együttest, amelynek tagjait a Story Extra stábja próba közben faggatta az elmúlt évtizedek történéseiről.
Ugyanis annak ellenére, hogy az együttes tagjai évek óta sikert sikerre halmoznak, eleinte rögösen indult az útjuk. A zenészek egy vidéki kisvárosból, Szerencsről költöztek fel a fővárosba, ám a kezdetekkor egy jól csengő néven és a hangszereiken kívül szinte semmijük nem volt.
“Nagyon el kellett azon gondolkozni, már amennyi agyunk volt akkor, meg a sok mulatástól már amennyi maradt abban az időben… De tényleg így ültünk, se pénze az embernek; terveink voltak, és akkor a Hooligans új név. Tehát se az, hogy lemezkiadónál vagyunk, se semmilyen ígéret; újra elkezdtük az egészet a nulláról” – mesélte Endi, de Csipa is felelevenítette, milyen is volt, mikor társai gyakorlatilag felcipelték őt Budapestre.
“Endi jól berúgatott, ők lejöttek, már meg volt beszélve stikában, hogy jönnek le értem. Betettek a csomagtartóba, aztán felhoztak Pestre. Itt keltem fel másnap; tüszős mandulagyulladással, ezt csak úgy mellékesen mondom. Tehát kijózanodtam, és már egy héttel később már menekültem volna haza Szerencsre, tényleg. Ahogy Endi mondta, se enni-, se innivalónk nem volt, még jó, hogy a gitárosnál tudtam lakni egy ideig, legalábbis amíg meggyógyultam. Hát féltem az igazat megvallva a nagy várostól, azt sem tudtam, hogy előre, hátra… most mit csinálunk itt, vagy minek jöttünk ide. Endi meg a többiek tudták, hogy mit akarnak, aztán hogy sikerül-e, az majd a későbbiekben eldől. Hál’ istennek úgy tűnik, hogy sikerült.”
