Kiskorában zongorázni tanult, de átváltott gitárra. Villamosmérnöknek készült, le is diplomázott, de életét akkor már a zene töltötte ki. Érettségi után, 1964-ben Koncz Zsuzsa ajánlására került a később legendássá vált Illés-zenekarba, ekkor ragadt rá a Tini becenév. Az együttes klasszikus felállása – a gitáron és billentyűs hangszereken játszó Bródyn kívül Szörényi Levente énekes-gitáros, Szörényi Szabolcs basszusgitáros, Illés Lajos billentyűs, Pásztory Zoltán dobos – 1965-re alakult ki. Rá egy évre, az első Táncdalfesztiválon megosztott második díjat nyertek (Még fáj minden csók), a ’68-ason viszont az Amikor én még kissrác voltam című dallal szinte minden díjat elvittek.
Az Illés – az Omega és a Metró mellett – az ország legnépszerűbb zenekara lett, dalaik a slágerlista élén tanyáztak, koncertjeik hatalmas sikert arattak. A számok zömét Szörényi Levente szerezte, a Bródy János által írt, gyakran áthallásos, politikailag kényes szövegek az előző nemzedék magatartásmintái ellen lázadó ifjúság életérzéseit fejezték ki. Állandó nyomás alatt álltak, a hatalom megpróbálta kontrollálni, egyben az ifjúság megnyerésére is felhasználni őket. Rendre kifogásolták szövegeiket, nyilatkozataikat és viselkedésüket, 1970-ben Budapesten nem léphettek fel, így lettek “a vidék legjobb zenekara”. Illés Lajos végül belefáradt a hercehurcába, és 1973 végén feloszlatta a zenekart.
Bródy a Szörényi testvérekkel együtt a Fonográf együttesben folytatta. A sokrétű, igényes zenét többszólamú vokállal megszólaltató zenekar egy évtizeden át dolgozott. Szövegeiket Bródy írta, aki új hangszeren, steel gitáron is játszott. A dalszerző önálló korszaka 1978-ban kezdődött, a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon tartott előadásaival. A műsor Az utca másik oldalán címet viselte, kifejezve az alkotó művészi magatartását. Hitelesen és mindenki által érthetően fogalmazta meg nemzedéke álmait, csalódásait, a dolgok színét és fonákját, emiatt a hatóságok továbbra is gyanakvással figyelték.
1980-ban jelent meg első szólólemeze Hungarian Blues címmel, rajta a Filléres emlékeim, a Földvár felé félúton és a Mama, kérlek című slágerekkel. Ezt az 1984-ben kiadott Ne szólj szám című album követte, rajta többek között a hatvanas években betiltott, egy nemzedék himnuszának számító Ha én rózsa volnék kezdetű dallal. Ezt követően négy-ötévenként jelentkezett önálló nagylemezzel. Bródy János munkásságában jelentős helyet foglalnak el a színpadi művek, amelyek szövegét írta. Ilyen többek között a Szörényi Leventével írt Kőműves Kelemen, a mára kultikussá vált első magyar rockopera, az István, a király, a Veled, Uram, a Tolcsvay Lászlóval készült Doktor Herz, a Várkonyi Mátyással közös Will Shakespeare, vagy akit akartok, a Volt egyszer egy csapat című musicalben Andrew Lloyd Webber szerzőtársa is lehetett.
Miközben gitárral a kezében változatlanul járja az országot és a határon túli területeket dalaival, az Illés (1981, 1990, 1996, 2001, 2005, 2014-15), illetve a Fonográf 2004-es (búcsú)koncertjein is a közönség elé állt. Dalszövegeit először 1983-ban adták ki Jelbeszéd címmel, majd 2010 tavaszán jelent meg Ne várd a májust címmel versként is olvasható szövegeinek gyűjteménye. Több mint 50 nagylemez elkészítésében működött közre, mintegy félezer dal szövegét és száz dal zenéjét szerezte. Ő volt Koncz Zsuzsa majdnem minden lemezének a szövegírója, és Halász Judit legsikeresebb dalainak is ő a szerzője. Titokban még a “rivális” Omega együttesnek is írt szöveget, többek közt a Léna című slágerét is.
A zenésznek a kilencvenes évek végén két súlyos betegséggel is meg kellett küzdenie, az igazi gyógyulást egy új szerelem hozta meg neki. Új házasságában egy, a korábbiban három gyermeke született. Dalaiban, magatartásában ma is azt képviseli, amit a hatvanas évek végén. “Az álláspontom ugyanaz, mint ötven éve, csak az élet díszletei cserélődnek mögöttem, akár egy forgószínpadon” – nyilatkozta nemrég. Vámos Miklós 1994-ben könyvet írt róla Ha én Bródy volnék címmel.
1995-ben Huszka Jenő Életműdíjat, 1996-ban Liszt Ferenc-díjat, 2000-ben az Illés-együttes tagjaival Kossuth-díjat kapott, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, 2011-ben a szakmai zsűri által odaítélt Fonogram életműdíjat kapott. Barátai, tisztelői kezdeményezésére a kerek születésnap alkalmából Bródy János április 9-én koncertet ad az Arénában, és Ráadás címmel megjelenik új bakelit albuma is.
Bródy János önmagát rezignált nyuggernek tartja, de ehhez képest nagyon is aktív. Facebook-oldalán ma is frissen reagál közéleti ügyekre. Olykor kockás inget húz vagy egyszerűen visszaidézi egy-egy klasszikus sorát, amelyben már régen figyelmeztetett arra, “hogy ne vágj ki minden fát!”, meg azt is, hogy „ezek ugyanazok”.
