Mióta vagy a kerékpár szerelmese? Hogy kezdted ezt a sportot?
Már kiskorom óta szeretem a bringát, valahogy mindig különleges kapcsolatom volt vele. A szüleim szerint hamarabb mentem háromkerekű biciklivel, mint két lábon. Két keréken viszont viszonylag későn tanultam meg menni, ötéves koromig csak pótkerék segítségével bringáztam. Aztán összejött a két kerék, amit hamar meguntam, és egy kerékre váltottam. Kipróbáltam mindenféle bringa ágat, tekerést, cross-country-t, downhill-t, ugratást, de valahogy a triál ragadott meg a legjobban. Először a 2000-es évek elején láttam a városnapokon egy srácot bemutatózni, hazamentem és én is levettem az ülést, meg a sárvédőt, és elkezdtem tanulni. 2003 óta foglalkozom a triállal komolyabban, mondhatni a fél életem letriáloztam, és még legalább ennyi szeretnék!
Mennyit gyakorolsz?
Általában heti hat alkalommal 3-5 órát edzek, legtöbbször két edzés naponta, egy bringa és egy konditerem, de van olyan nap is, hogy ezek mellé bejön egy óra foci is hobbiszinten. A triál egy olyan sport, ahol mentálisan, fizikailag és minden téren topon kell lenni, mindig lehet tovább fejlődni, így rengeteg edzést igényel. Szerencsére imádok mozogni, sportolni, úgyhogy senki ne sajnáljon.
Külföldi versenyeken is feltűntél már, sőt, nem ez az első Got Talented. Mesélsz erről egy kicsit?
Igen, bár az anyagiak nem nagyon hagyják, de sikerült már pár világkupán részt vennem, és egy világbajnokságon is. Van két Guinness-rekordom is. Nem ez az első Got Talentem, hisz már Romániában eljutottam két éve az elődöntőig, így most nagyon bízom abban, hogy Magyarországon bejutok a döntőbe, ezzel újra sikerülne felülmúlnom magam!
Van barátnőd? Ő hogy viseli, hogy ilyen veszélyes sportot űzöl?
Igen, van barátnőm, már lassan 8-10 éve, kisebb-nagyobb szünetekkel, úgyhogy attól függ, hogy számoljuk. Elég jól viseli, hogy én ilyen sportot választottam, annyira megbízik bennem, hogy a válogatón a bringám alá is feküdt, én meg rajta ugráltam át. Akkor sajnálom szegényt, amikor néha versenyen vagy edzésen elesek, és sokszor jobban megijed, mint én.
Volt már komolyabb sérülésed?
Kétfajta motoros létezik, aki esik, és aki tagadja. Szerencsére, súlyos sérülésem nem volt. Egyszer eltörtem a kezem, de az egy vicces sztori. Egy országos bajnokságon elcsúsztam és elestem, ezáltal lecsúsztam a dobogóról és mérgemben beleboxoltam egy kábeldobba, így eltörtem a kisujjam feletti kis csontot. Egy hétre rá egy másik versenyen második lettem törött kézzel, akkor már annyira fájt, hogy muszáj volt dokihoz mennem. Végül begipszelték két hétre, de pár nappal a határidő előtt le kellet vennem magamnak a gipszet, mert újabb verseny jött, ahol ugyancsak második lettem. Valamint voltak kisebb horzsolások, bokaficamok, lábszárszántás pedállal, meg ilyen apróságok. Ha az ember tudatosan edz és fejlődik, el tudja kerülni a komoly sérüléseket!
