Elengedhetetlen volna az élőzene jelenlegi jogi környezetének áttekintése a teljes iparág bevonásával. Többek között ez is szerepel a ProArt megbízásából született, az MTI-hez hétfőn eljuttatott első magyar zeneipari jelentésben.
A kutatás a magyarországi zeneipar jelenlegi helyzetét, gazdasági súlyát, a jövőjét meghatározó kihívásokat és lehetőségeket vizsgálta.
A jelentés szerint különösen az áfa-kulcsot, a zenészekre vonatkozó egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási problémák kezelését, illetve a hazai szórakozóhelyek, vendéglátóhelyek munka- és rendezvénybiztonsági szabályainak megfelelőségét és egyszerűségét kellene vizsgálni.
Mint írták, a hangfelvétel-bevételek visszaesésével Magyarországon egyértelműen az élőzenei jövedelemág vette át a vezető szerepet a zenei élet finanszírozásában. A könnyűzenész jövedelmek 63 százaléka származik fellépti díjakból.
“A jelenlegi helyzetben a hangfelvétel-piac éppen csak elmozdult a mélypontról a digitális értékesítések régóta várt megindulásával. 2013-ban mintegy 16,6 millió dal került fizikai hordozón és 1,1 millió digitális formátumban a vásárlókhoz. Mind a digitális eladások aránya, mind az értékesítés volumene rendkívül messze van még a fejlett piacokra jellemző értékektől”, írja a tanulmány.
Mindezek miatt Magyarországon a zenei jogkezelőktől – Artisjus, Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI), Mahasz – származó bevételeknek kiemelkedő szerepe van a szerzőknél, az előadóknál és a kiadóknál is. A tanulmány fontosnak tartja, hogy a közös jogkezelés és az ebből származó jövedelmek sikeres fenntartását, lehetőség szerint további növelését is minden eszközzel segítsék az iparági és az állami szereplők.
A jelentés szerint európai összehasonlításban Magyarországon rendkívül kevesen zenélnek és énekelnek aktívan. Egy aktívabban zenélő kör többször járna koncertre és általában is jobban értékelné a zenei produkciókat, írja a jelentés az európai adatok, tapasztalatok alapján. Magyarországon 727 ezer főt kellene visszacsábítani az élőzenei helyszínekre ahhoz, hogy az európai átlagot elérje a koncertlátogatók aránya.
A ProArt Zeneipari Jelentés az első kísérlet a piaci alapon működő magyar szórakoztató zene közönségének, keresletének és kínálatának a keletkező jövedelmek áramlása, a hozzáadott érték, a befektetések és a foglalkoztatási hatás rétegei szerinti bemutatására és értékelésére. A tanulmányban a magyar zeneipart amerikai és európai példák szerint, azokkal összevethető szerkezetben, regionális kitekintéssel mutatják be.
A teljes jelentés, valamint az ebből készült rövidebb, a legfontosabb összefüggéseket és következtetéseket bemutató összefoglaló egyaránt letölthető a www.zeneipar.info oldalról. A jelentést a Visegrad Investments készítette, szerzője Antal Dániel közgazdász elemző.
