Sajnos, sokszor tapasztaljuk, hogy az emberek türelmetlenek, a kutyák viselkedésének ismerete nélkül vesznek magukhoz állatot és azt várják, hogy az majd tökéletes lesz –mondta el Krepsz Gyöngyi, az otthon vezetője Justin esetével kapcsolatban, a meg nem értett, barátságos, puszi osztós, kutyussal kapcsolatban, aki jelenleg is gazdára vár.
A napi mozgás nagyon fontos és erre a kert nem elég, a séta ugyanis nem csak a mozgás miatt, de az ingerek miatt is szükséges. Az állat ingerszegény környezetben unatkozik és energiáit rossz irányban vezeti le: rombol, vagy szökik. A kutya számára a lakás, vagy a kert a menedék,a pihenés helye, aminek minden négyzetcentiméterét alaposan ismeri, ezért is kell neki az új élmény, a felfedezés, a szaglászás – tudom meg a szakembertől.
Justinnal Rita – a menhely egyik önkéntese – foglalkozik immár lassan egy éve, ő mesélt nekünk az eddig megtett útról, és a kezdetekről:
Miután összetalálkoztunk az állatotthonban, kiderült, hogy ebem nem kis mértékben tériszonyos. Így alakult ki a lépcsőn ücsörgős gyakorlat a házunkhoz vezető felüljárón és a hosszú, fél várost megkerülő séták. Három hónap múlva még remegő lábakkal, de már átsétált a felüljárón. Azóta roppant büszke magára, ha arra megyünk.
A szökéssel, mint tudjuk voltak gondok. Most ott tartunk, hogy vonzza egy félig nyitott ajtó, de mérlegeli a maradás lehetőségét. Ha közben beszélek hozzá vagy valami érdekes dolgot csinálok, akkor csak a szeme sarkából nézi. Régen résnyire sem lehetett nyitva hagyni az ajtót, mert korábban ért rajta ki mint a hangom.
Annyit eszik, mint egy porszívó, viszont ki lehet venni a nem odavaló tárgyakat a szájából és nálunk nem védi az ételét. Ha nem farkaséhes illedelmesen megvárja a „Tied” vezényszót.
Világosan tudja, mikor tesz rossz fát a tűzre és ha szidom mindenhova néz csak rám nem, mókás látvány és elég nehéz közben komolynak maradni.
Kutyákkal inkább úgy fogalmaznék, hogy nem kiszámítható. Van, hogy ugyanazzal a kutyával egyszer kijön aztán két nap múlva összevesznek. Nemtől, mérettől függetlenül.
A panelházak liftjétől fél. Azt még a kedvemért sem próbálja ki, viszont ez a kísérlet megtanította hogyan tud kibújni a hámból! Alapvetően egy gyáva nyúl. Sok reakciója a félelemből fakad. Megijed a hangosabb zajoktól és attól is ha relaxálás közben ráteszem a kezem. Összerezzen, hiába tudja, hogy én vagyok.
Nála tényleg komolyan kell venni a figyelmeztetést, hogy türelmes, határozott gazdát keresünk. Azt hiszem, őt még sokáig kell sárga szalaggal a pórázán sétáltatni. Viszont, aki elviszi nyer egy nagyméretű szeretetbombát!
