Szegedi Vadaspark hiénái már két almot is sikeresen felneveltek. 2010 óta azonban egy kis szünet állt be, fogamzásgátlással igyekeztek megakadályozni azt, hogy túl sűrűn, minden évben szülessenek kicsik. Ennek oka az, hogy az utódok elhelyezése az európai törzskönyvi program segítségével sem egyszerű, várakozási idővel kell számolni, és meg kellett akadályozni, hogy a csapat túl nagy létszámú legyen. A nagy létszám nemcsak elhelyezési problémát jelentene, hanem a hiénákra jellemzően az agresszió növekedését is maga után vonja, különösen a hímek járnak rosszul ilyen esetben.
A foltos hiénáknál ugyanis a nőstények az urak. Többnyire erőteljesebb testfelépítésűek és agresszívebbek is a hímeknél. A magas tesztoszteron szintjük miatt nemcsak viselkedésük „férfias”, hanem külsőleg a nemi szervük is teljesen hasonló. Sokáig csak akkor tudták egyértelműen meghatározni egy egyedről, hogy hím-e vagy nőstény, ha utóda született.
A foltos hiénák többnyire negatív hősei a meséknek és más kalandos történeteknek. Fura alakja és őrült kacagásra emlékeztető hangja (amit izgatottságukban hallatnak) miatt tartják sokan a fajt gonosznak és alattomosnak. Az, hogy elsősorban dögevőként ismerik, szintén nem emeli a nimbuszát. Pedig félelmetesen hatékony vadász a foltos hiéna, ha kiszemelik zsákmányukat, akár több kilométeren keresztül is üldözik, és többnyire le is gyűrik. A hiénacsapat még az oroszlánokkal is szembeszáll a zsákmányért, általános vélekedés szerint 2:1 arány mellett már ők győznek. A ravaszságuk és összefogásuk segíti őket, amellett, hogy rendkívül erőteljes állatok. Harapásuk az egyik legerősebb a szárazföldi állatok körében, amit egy oroszlánnak is érdemes figyelembe vennie.