Klapka György háromszor szökött meg otthonról, és mindannyiszor azért, hogy állatokkal foglalkozzon. Először Brazíliába ment volna kajmánvadásznak, majd Erdélybe készült medvevadásznak, végül pedig a Hortobágyon lett volna csikós. A legfurcsább kapcsolat azonban kétségkívül egy majomhoz fűzte, aki még szerelmes is volt belé.
“A hetvenes években négy évig éltem együtt egy csimpánzzal. Nem lehetett vele bírni, szerelmes volt belém, és állandóan féltékenykedett. Képes volt alólam kirángatni a nőt is. Sierra Leonéből csempésztem be Németországba nyolchónapos korában. Nem tudtam ellenállni neki, a nyakamba ugrott, átölelt és odabújt hozzám. Na, mondom, ezt viszem magammal. Olyan volt, mintha az ősanyámmal éltem volna. akkor tanultam meg, hogy a majomszeretetet szó szerint kell érteni. Állandóan csókolgatott, és nem banánt evett, hanem pörköltet nokdelival, a kedvence a hagymás tojásrántotta volt” – mesélte a Nők Lapjának Klapka György.
Fotó: MTI
Az üzletember ráadásul úgy öltöztette a majmot, mint egy gyereket, amivel természetesen nem kis feltűnés keltett, amikor megjelentek együtt nyilvános helyeken.
“Volt egy saját macskája, amivel játszott, de gyakran a falhoz is vágta. És ha valaki bement a szobába, a macskát rögtön a hóna alá kapta, hogy az övé. Minden benne volt, ami az emberben ott van, csak a kultúra máza nélkül. Úgy volt felöltözve, mint egy gyerek, és amikor végigsétáltam Düsseldorfban az áruházban csimpánzzal a nyakamban, egy nő elment mellettem, aztán visszarohant és azt mondta: ‘Először azt gondoltam, milyen csúnya gyereke van. Aztán rájöttem, milyen szép majom’ – emlékezett vissza majmos életére a hajléktalanságot is kipróbáló Klapka György.