Bár járni még nem tud, szerdán mégis nagy lépést tesz a trónra lépés felé az ifjú György herceg. A júliusban született trónörököst ugyanis október 23-án fogják megkeresztelni. A szűk körű ünnepségre a Szent Jakab palotában kerül sor. A keresztelőt az anglikán egyház feje, a Canterbury érsek fogja levezetni.
A keresztelőt a szülők kérésére tartják a kis kápolnában, mivel szűk családi körben szeretnének ünnepelni.
“Úristen, én leszek a király keresztapja!”
Nem is lehet ennél nyomasztóbb feladat: mik a kötelességei a királyi keresztszülőknek?
Egyfelől a hagyományos keresztszülői feladatok: istápolni, segíteni a kisdedet a 18. születésnapjáig erkölcsi, életvezetési kérdésekben, illetve segyteni az élet minden területén, ajándékokat venni neki, segíteni magát a családot. A kiválasztásnál Vilmoséknak olyan kérdéseken is el kellett töprengeniük, mint “Vajon a jelöltünk nem gyűlöli-e a gyerekeket? Nem tervez az Északi-sarkra költözni? Életben marad az elkövetkezendő 18 évben?”
A feddhetetlen előélet persze alap – elvégre mégsem szerepelhet a királyi keresztszülő a lapok bűnügyi rovatában.
A keresztség hagyománya az 5. századra vezethető vissza, van tehát bőven hagyomány. Három keresztszülő lesz a közelmúlt hagyományai miatt, kettő Vilmos egyetemi társa, egy pedig Kataliné – a fiúknak 2 keresztapa és egy keresztanya dukál a királyi családban, a lányoknak pedig két keresztanya, egy keresztapa jár. Igaz, lehet több is: Cambridge hercegének 7 keresztszülője volt, az apjának pedig kilenc – régebben meg sem álltak 30-ig.
Bármilyen méltatlan cselekedet, folt a becsületen a keresztszülői elismerés visszavonásával járhat – szegények, most 18 évig nem lehet egy görbe estéjük…
