Szórakozás
Óra a Keleti pályaudvaron (óra, óraátállítás, keleti pályaudvar, máv, )

Óraátállítás hamarosan

Frankó Máté

2013. 10. 15. 14:41

Nem egészen két hét múlva kapunk egy plusz órát. Vannak, akik ennek nem örülnek. A nyári-téli időszámításról, pro és kontra.

Korábban a témában:

Október 27-én hajnalban, a téli időszámítás kezdete miatt 3-ról 2 órára kell visszaállítanunk az óráinkat. Bár a hó utolsó vasárnapján így egy órával többet alhatunk, felmerül a kérdés, miért van szükség minderre. A vélemények megoszlanak. Összeszedtük néhány, az óraátállítás mellett illetve ellen szóló érvet.

Óraátállítás Magyarországon

A Föld országainak körülbelül egyharmadában van külön nyári és téli időszámítás, jellemzően a fejlett világban. Magyarországon előbb az ’50-es években, majd az 1980-as években vezették be. A MAVIR 2012-es közlése szerint az óraátállításokkal éves szinten 120 GWh-val kevesebb áramot használunk fel. Ez 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.

Pro

A nyári időszámítás ötletét először a 18. században vetették fel. Az óraátállítás egyik zászlóvivője nem más volt, mint a híres amerikai feltaláló Benjamin Franklin. A gyakorlatban is itt, az Egyesült Államokban vezették be először, bár csak jó néhány évtizeddel később.

A célja egyértelműen az energiamegtakarítás volt, és a későbbiekben is ez maradt a legfontosabb érv mellette. Franciaországban, az 1976-os bevezetését azzal indokolták, hogy így több százezer tonnányi kőalj energiáját tudnák megspórolni, ami igen meggyőzőnek bizonyult néhány évvel az első olajválság kirobbanása után.

A márciusi csúsztatással a támogatói szerint jobban kihasználható a napsütéses órák száma, ezáltal csökkenthető a lakosság és az ipari termelés villamosenergia-felhasználása.

Ritkábban hangoztatott érv, hogy a nyári időszámítással az óráinkat a napszakok valós hosszához, ezáltal saját időérzékünkhöz igazítjuk, ami az évszakváltozásokkor megkönnyíti a napi rutinunk fenntartását.

Ellenőrzés az óraátállítás előtt a Keleti pályaudvaron még 2012-ben. (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Valóban több a baleset

Az óraátállításkor a valós és a belső időérzék szétcsúszása figyelhető meg az embereknél, ami a forgalmi adatokkal foglalkozó Best Way Traffic szerint a közlekedésre is hatással van, átmenetileg nő a balesetek száma.

Kontra

A szkeptikusok éppen ezeket az állításokat támadják. Szerintük az emberiség energiafogyasztása az elmúlt évtizedekben olyan mértékben átalakult, hogy gyakorlatilag semennyit sem lehet ezzel módszerrel megtakarítani, így csak egy régi beidegződést erőltetnek rá az emberekre. A megspórolt energiát tavasszal a korábban bekapcsolt fűtés, nyaranta pedig a légkondícionáló berendezések viszik el.

Így harcolnak a neten az óraátállítás eltörléséért.

Az óraátállítás legkeményebb ellenzői kifejezetten káros hatásokról beszélnek. Nemhogy csökkenti, de kifejezetten növeli az energiafogyasztást (épp az előbb elmondott okok miatt), növeli a közúti balesetek számát, de pszichikai, sőt fizikai problémákat is okoz.

Se ez, se az

Herman Gábor telekommunikációs mérnök szerint az a baj, hogy rossz időzónában vagyunk. Szerinte a greenwichi középidőhöz képest egy további órával kellene arrébb költözni, vagyis a GMT+2-be.

Ezzel majdnem 7 milliárd forintot spórolhatnánk és évi 70 világos estét kaphatnánk. Így magyarázza:

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.