A világ csillagászait az ISON elnevezésű üstökös tartja lázban, az objektum a számítások szerint ugyanis alig 1,8 millió kilométerre suhan el a földtől. Novemberben a becslések szerint már szabad szemmel is gyönyörködhetünk az üstökösben. Annál is inkább, hiszen ez lehet az eddig látott legfényesebb jelenség a teliholdat leszámítva.
Sajnos fennáll annak lehetősége, hogy az ISON túl közel kerül a Naphoz, ebben az esetben megsemmisülhet. Ez történt 1973-ban, valamint 2012-ben is hasonló okokból elmaradt el hasonló égi látványosság. Reménykedjünk, hogy idén nem így történik, s év végén gyönyörködhetünk az üstökös pazar látványában – írja az Időkép.
Mit kell tudni az üstökösről?
Az üstökös olyan Naprendszer-beli égitest, mely a Nap körül, általában elnyújtott pályán kering, és a Nap közelébe érve kómája és a csóvája fejlődik – mindkét jelenség legfőbb oka az üstökösmagot érő napsugárzás. Maguk az üstökösmagok lazán összekapcsolódó jégből, porból és szikladarabokból állnak, méretük néhány kilométertől néhány tíz kilométerig terjed.
Az üstökösök keringési ideje változó, néhányszor tíz évtől több száz vagy több ezer évig is terjedhet, miközben némelyikről feltételezhető, hogy csak egyetlenegyszer halad át a belső Naprendszeren, mielőtt kilökődik a csillagközi térbe. A rövidperiódusú üstökösökről úgy gondolják, hogy a Kuiper-övből, vagy a Neptunusz pályáján túl található szórt korongból származnak.
A hosszúperiódusú üstökösök valószínűleg a Naptól jóval nagyobb távolságból erednek, az Oort-felhőből. Az üstökösöket a Naprendszer ezen távoli zónáiból a külső bolygók (a Kuiper-öv objektumai esetében) vagy közeli csillagok (az Oort-felhő objektumai esetében) perturbációja, vagy ütközések eredménye löki a Nap irányába.
