Szórakozás

120 éve született Szent-Györgyi Albert

Szent-Györgyi Albert (szent-györgyi albert, )
Szent-Györgyi Albert (szent-györgyi albert, )

Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta meg a Nobel-díjat.

Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893. szeptember 16-án. A Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi oklevelet 1917-ben. Medikusként részt vett az első világháborúban is, de szándékosan megsebesítette magát, ezért leszerelték.

Ezt követően külföldön folytatott tanulmányokat a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai kémia terén. Második doktorátusát kémiából szerezte a Cambridge Egyetemen, de Klebelsberg Kuno kultuszminiszter hívására hazatért az USA-ból.

1931-től a Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi karának professzora is volt.

Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében,amit hexuronsavnak nevezett el. A 30-as években izolálta a C-vitamint, felismerte,hogy a szegedi fűszerpaprika sokkal többet tartalmaz ebből az anyagból, mint a citrusfélék, így a korábbi grammnyi mennyiség helyett egyszeriben kilónyi állt a rendelkezésére. Felfedezték, hogy gyógyítani lehet vele a skorbutot, ezért nevezték el Szent- Györgyi javaslatára aszkorbinsavnak. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét is kidolgozták.

1937-ben kapta meg a Nobel-díjat a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért. Ezidáig az egyetlen magyar tudós, aki a világ legismertebb kitüntetését itthoni tevékenységével érdemelte ki.

Az 1944-es német megszálláskor kénytelen volt illegalitásba vonulni. Hitler személyesen adott parancsot az elfogatására, s a Gestapo mindent elkövetett,hogy kézre kerítsék. A második világháború végjátékában ugyanis kémregénybe illő cselekmények szereplőjévé vált. Szent-Györgyi Albertet kitűnő angol kapcsolataira építve a Kállay-kormány Isztambulba küldte. A titkos diplomáciai küldetés célja Magyarország háborúból való kiugrásának az előkészítése volt.

A terv megvalósításához segítséget kapott Bay Zoltántól, a korszak másik híres magyar tudósától, aki műszakilag lehetővé tette titkos rádióhíd működését Budapest és London között. Szent-Györgyi a tárgyalásokat lefolytatta, a kiugrási kísérlet mégis meghiúsult, a németek viszont tudomást szereztek Szent-Györgyi útjáról.

1947 végén elhagyta az országot, és a Boston melletti Woods-Hole-ban telepedett le, de kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta. Az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott. 1986. október 22-én halt meg Woods Hole-ban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik