Daniel Crawford, a Minnesotai Egyetem laboratóriumának gyakornoka azokat az adatokat vette alapul csellóra komponált művéhez, amelyeket a NASA tett közzé az 1880 és 2012 között mért átlagos földfelszíni hőmérséklet alakulásáról.
A 132 adatot hangjegyekké alakította: a legalacsonyabb hőmérsékleti adat – ezt 1909-ben mérték – lett a legmélyebb hang. Minden egyes hőmérsékletemelkedést vagy -esést jól jeleznek a magasodó vagy a mélyülő hangok – olvasható a The Daily Telegraph brit napilap honlapján.
Az adatok egy rendszertelen, de feltartóztathatatlan emelkedést mutatnak, így a zenemű is jó néhány oktávval magasabban végződik, mint ahogyan elkezdődik.
