Buktatók
Korábban özönlöttek a kérelmek a polgármesteri hivatalba Szegeden, hogy külső helyszínen tarthassák esküvőjüket a párok. Ha nehezen is, de többnyire kötélnek álltak az anyakönyvvezetők a kérésnek. Bacsik Sándorné, csoportvezető elmesélte, hogy ő is több alkalommal adott össze ifjú házasokat hajón, étteremben, kertben. Adódott olyan is, hogy miközben a pár éppen az igeneket préselte ki meghatottan, egy szamár a szomszédban iszonyú üvöltésnek kezdett, a násznép nem igazán tartotta vissza kacagását, így kevésbé sikerült meghittnek a pillanat. De volt olyan is, hogy az álló hajóra tervezett eskü közben elindult a hajó, s éppen az anyakönyvvezető került váratlan helyzetbe, illetve veszélybe sodródott maga az anyakönyv.
Átmeneti tiltás
Az említett nehézségek miatt is került ki a lehetőségek tárházából a külső helyszínen tartandó esküvő, de csupán néhány esztendőre. évek óta ismét van mód arra, hogy ne csak a lakodalom, hanem maga a szertartást is a pár által kívánt helyszínen tartsák meg. Jogilag szabályozták: a végső engedélyt a jegyző adja meg, s az ára 15 000 forint.
Túl drága?
Többen sokallták az árat, ezt kihasználva az esküvőszervezők, vőfélyek repertoárjába bekerült, hogy a násznép előtt eljátszák újra az esküvőt, belebújva az anyakönyvvezető szerepébe, így gyakorlatilag kétszer mondja ki a pár a boldogító igent. Vajon melyik az igazi? Vagy egyik sem? Bacsik Sándorné arról is beszámolt, hogy egyre divatosabb külföldön, valamilyen egzotikus helyen házasságot kötni, s később áll elő a pár a kéréssel, hogy itthon is szeretnének házasságot kötni. Ezt azonban a törvények nem teszik lehetővé, így marad a másodlagos, vőfélyek által eljátszott IGEN.
