Asztmától a daganatig
Az Environmental Health Perspectives című szaklapban megjelent tanulmányában a kutatók 70 különböző vegyület koncentrációját és annak egészségügyi hatását mérték fel. A lehetséges egészségügyi hatások a torokirritációtól kezdve, az asztmarohamon át, egészen a rákos megbetegedésig sorolhatóak.
„Száz és száz légszennyező anyag van otthonainkban, ha nem szellőztetünk megfelelően. És nem mondhatjuk, hogy ez lényegtelen téma, mert a rossz levegő közel annyi halálos áldozatot követel, mint a közúti balesetek” – nyilatkozta Jennifer Logue, a kutatás vezetője.
Otthon senki nem rendel el szmogriadót
Míg korábban a házakban elsősorban a cigarettafüst és a radioaktiv radon okozta a fő problémát, az elmúlt években a Berkeley Laboratórium kutatásai mutattak rá, hogy más légszennyező anyagokra is oda kell figyelni. A szálló porként ismert részecskék, és az akrolein nevű erős méreg, szintén komoly egészségügyi kockázatot jelent.
A nyugati országokban az emberek az idejük 70-90 százalékát zárt terekben töltik, így az itt lévő levegő szennyezettsége sokkal fontosabb, mint a kültéri levegőé. Amennyiben a kinti levegő szennyezettsége meghalad egy szintet, szmogriadót rendelhetnek el, azonban senki nem figyelmeztet arra, hogy otthonainkban milyen magas a levegő szennyezettsége.
Harci gáz a konyhában
A most megjelent tanulmány elsősorban két anyagra, a kisméretű részecskékre és az akroleinre hívták fel a figyelmet. Az akrolein húsok sütésekor és olajok használatakor keletkezik és jut be a konyha légterébe. Ez a szennyezőanyag károsítja a DNS-t és az első világháború idején idegméregként használták. A kisméretű részecskék főzéskor, egyes tisztítószerek használatakor vagy éppen gyertyák, füstölők használatakor jut a levegőbe, de a kinti levegő is tartalmaz káros részecskéket. A kisméretű szálló por hosszú távon károsítja a légzőszerveket és a keringést is és idő előtti halálozást okozhat – írja a muanyagnyilaszaroarak.hu.
Műanyag nyílászárók és a rossz szellőzés
A beltéri légszennyezettség nem új keletű, azonban az elmúlt években egyre nagyobb gondot okoz. A háztartások egyre gyakrabban szerelnek be műanyag ajtókat-ablakokat, hogy csökkentsék az energiakiadásokat, ám ezzel párhuzamosan a szellőztetési szokások nem változnak. A korábbi rossz ablakok miatt a lakásoknak volt egy természetes légcseréje, az új szigetelt nyílászárókkal ez megszűnt, és emiatt megnőtt a beltéri légszennyezettség. Holott csak sűrűbben kellene szellőztetni.
Jennifer Logue szerint azonban a városokban ezzel is óvatosabban kell bánni: ”Szennyezett városi környezetben a sok szellőztetés akár még károsabb is lehet az egészségre, mint a benti levegő, hiszen a szennyezett levegőt engedjük be otthonunkba.”
A kutatók, most a laboratórium műszaki osztályával azon dolgoznak, hogy kidolgozzanak egy olyan szellőztető rendszert, amely képes kezelni egyszerre a beltéri és a kültéri légszennyezettséget is.
Milliók halnak meg a beltéri légszenyezettség miatt
Az Egészségügyi Világszervezet egy korábbi tanulmánya szerint, világszerte 3,5 millió ember hal meg a beltéri légszennyezettség miatt, ami sokkal magasabb szám, mint ahány halálos áldozatot követel a malária vagy az AIDS (1,8 millió). A fejlődő országokban a fő gond a főzés, mert a nyílt láng használata során légszennyező anyagok keletkeznek, míg a fejlett országokban a főzés mellett a szigetelt nyílászárók és a rossz szellőztetés, valamint a tisztítószerek, lakásdekorációs termékek a magas légszennyezettség okai. A kültéri légszennyezettség által előidézett halálozást hasonló nagyságrendűre 3,3 millióra becsülik a szakemberek. Magyarországon a becslések szerint csak a kültéri szálló por szennyezettsége miatt évente 16 ezer ember hal meg idő előtt.
