Az agyagásványként azonosított kőzetminta a víz egykori jelenlétére utal. Az agyagásvány kialakulásához ugyanis hosszú ideig szükséges a víz. Az Oppotrunity már korábban is észlelt agyagtartalmú kőzetet, de a NASA szakemberi szerint messze az a legjobb minta, amelyet talált.
Steve Squyres, a marsjáró kutatásainak vezetője elmondta: az Opportunity landolása, 2004 óta gyűlnek a bizonyítékok arra, hogy a vörös bolygón egykor víz volt. A megvizsgált minták esetében ugyanakkor a kénsav kimutatása jelzett vizet. Az agyagásványok viszont semlegesebb pH-értéket feltételeznek. “Ez víz, amelyet meg lehet inni. Ez víz, ami sokkal kedvezőbb a prebiotikus kémia dolgaihoz – ahhoz a kémiához, amely elvezethet az élet születéséhez” – idézte a tudóst hétfőn a BBC.
Az agyag jelenléte a Marson azt is bizonyítja, hogy a bolygó évmilliárdokkal ezelőtt melegebb és nedvesebb volt.
Az Opportunity felfedezése szépen illeszkedik a NASA másik marsjárója, a 2012-ben landolt Curiosity vizsgálataihoz, az elődjénél sokkal korszerűbb új robot ugyanis szintén talált agyagos kőzetet landolása helyszínén.
Az idősebb robot a York-fok elnevezésű helyszínen, a 22 kilométer átmérőjű Endurance-kráter peremén bukkant az agyagásványra. A misszió irányítói most továbbküldték a járművet a peremen, több mint egy kilométerre fekvő új célja a Solander-pont. A tudósok szeretnék, ha a rover újabb kőzetmintákkal szerezne bizonyítékot a víz egykori jelenlétére. Ezekből a mintákból azt is szeretnék megállapítani, hogy az agyagásvány keletkezéséhez milyen víz – folyó, tó, vagy valami más – járult hozzá.
Az Opportunity élettartamát sokkal rövidebbre tervezték: amikor 2004-ben Marsra szállt, a tudósok 90 marsi munkanapot vártak tőle, de azóta már a 3300 marsi napnál tart. Robotkarjai meggyengültek, napelemei sokat vesztettek hatékonyságukból és hátrafelé halad, hogy kímélje az első kerekeit mozgató motort.
