Az egykor komoly túlsúllyal élő kis Norbi visszasírja a tesiórák olykor – valljuk be – megalázóan szadisztikus feelingjét. Pedig le mernénk fogadni, hogy neki se a magasugrás volt a kedvenc elfoglaltsága. Persze, mi is azt valljuk, hogy sportoljunk, mert az jó, de egykori testneveléstanárunk sípjának hangja és a tornacipőszagú öltözők emléke rémálmainkban még mindig kísért.
„Emlékszem, amikor a tesitanárnak még volt joga buktatni. Emlékszem, amikor az ötösért kétszer kellett felmászni a kötélen lábfogás nélkül és a suli körül 3000 méter volt a szint 12 perc alatt. Amikor magával ragadott a küzdelem és nekem is sikerült kitörnöm ‘a férfinek női csöcs’ zsírbörtönből. Hittem és hittük, ha leküzdöd önmagad, akkor mindent elérhetsz. Az élet igazolta. Nincs nagy titok. Csökkenteni a szénhidrátot és naponta mozogni rendületlenül. Akkor is, ha fáj, ha szúr, ha nincs idő, ha hideg van, ha meleg van, mert a ‘fájdalom a barátod’ és kemény vagy, mint a kád széle” – buzdít minket a maga sajátos módján a halál torkából visszatért és azóta megtért fitneszpápa.
Fotó: TV2
