Gerendás Péter a Facebookon közölte, hogy elhagyja az országot. Az okokat búcsúlevélben foglalta össze, melyben úgy fogalmazott: “15 lemez, számtalan rangos díj után úgy döntöttem, hogy befejezem itthoni tevékenységemet. Ennek számos oka van.
Az egyik ok a hazánkban tapasztalható fasizálódás.
Néhány éve történt, hogy az utcán egy negyven körüli hölgy amikor meglátott, azt mondta, »te szemét patkány«. Úgy éreztem, a szívemből egy darab kitépve ott gurult el az aszfalton. Azon gondolkodtam, miféle gyűlölet bujkál ma az emberekben, amikor én, aki nem vagyok politikus (náluk szakmai ártalom az ilyesmi), televízióinterjúim során a gyermekeimről beszéltem, zenémmel vagy szövegeimmel, viselkedésemmel senkit nem bántottam, ilyet váltottam ki valakiből, aki feltehetően anya, vagy az lesz egyszer”.
“A második vonalban születtem, és ott is maradtam. Később a saját lábamra álltam. De a rádiók nagyon keveset játszották a dalaimat, emiatt nem lehettek slágerek azok. Az elenyésző számú koncertek helyét átvették a vendéglátóhelyek és a céges, sonkatekercs mellé játszott aláfestő zenék. (…)Koncertek nincsenek. Felkérnek, aztán lemondják.Ötévente csinálok baráti segítséggel, saját szervezésben egy-egy nagyobb produkciót, de két hónap próba, felkészülés, az életművem bemutatása után kicsit zsebbe kell nyúlnom a végén, miután mindent kifizettem. Maradnak a vendéglátóhelyek, ahol mikroszkopikus összegeket fizetnek, és néha még abból is alkudnak. Volt egy nagyon jó színházi ötletem is, de senkit nem érdekelt, de még csak vissza se hívtak, hogy ezt elmondják nekem” – fejti ki a zenész levelében.
Fekete Péter levele:
Kedves Péter,
szomorúsággal olvastam leveledet, melyben azt írod, hogy elhagyod az országot – közös hazánkat. Panaszkodsz sok mindenre: közérzetre, anyagiakra, a jövőkép hiányára. Ha így érzed, nem is tehetsz másként.
Amennyire tudok, szeretnék segíteni. A Békéscsabai Jókai Színház társulata örömmel vár Téged a teátrumba. Gyere, költözz Békéscsabára, akár családostól is (talán az élet kicsit olcsóbb is itt, mint Budapesten); mi segítünk új otthont találni, ha erre igényed van. Munkát kínálunk Neked: fellépést, zeneszerzést, alkotási lehetőségeket. Anyagi biztonságból pedig annyit, amennyit egy átlagos vidéki színház nyújtani tud. Hívunk, gyere közénk, építsd tovább azt, amihez a legjobban értesz: a zenédet, az előadó-művészetedet! Szeretnénk segíteni Neked, és te is segíts abban, hogy közösen bebizonyíthassuk: ez egy befogadó, szeretettel teli, alkotásra kész és képes ország, ahol, ha valaki bajba kerül, talál segítő kezeket. Mi itt, a Jókai Színházban hisszük, hogy ezt így is lehet, és nap mint nap teszünk érte, hogy így legyen! Nálunk ismeretlen fogalom az – és meg is marad annak! –, amit Te máshol oly erősen tapasztalni vélsz:
“A mocskos zsidózás, a nácik szerecsenmosdatása, a politika kufárkodása az emberek létező előítéleteivel, a már szinte természetes hétköznapi terminológiává lett bizonyos ‘zsidó háttéruralomról, zsidó bankárokról’ szóló hazugságok, összeesküvés-elméletek és ezzel egyidejűleg a jól bevált bűnbakképzés általánossá válása, a folyamatos cigányozás, buzizás…”
Nálunk nyoma sincs annak, amiről Te föntebb beszélsz, kimondani és olvasni is fájdalom ezt számunkra.
Ismétlem, gyere közénk, alkoss, itt befogadó közösséget találsz, szívesen mesélnek neked erről a közegről, és a benne uralkodó hangulatról, a nálunk már megfordult – s hozzánk szívesen visszajáró – művésztársaid.
Kérlek, ne hallgass azokra, akik szomorú helyzeted kapcsán is azonnal „aktuálpolitizálnak”, és ezzel is megosztani akarnak minket – magyarokat!
Békéscsaba vár, még ma hívlak telefonon!
Üdvözlettel:
Fekete Péter
színházigazgató
Békéscsabai Jókai Színház
