Ki tudja, hogy a művésznő brilliánsai a világ mely pontján, kiknek a kezében forognak éppen. A DoQ Drágakövek nyomában című műsora is a kőkincsek különös történetét kutatja. Patrick Voillot rendező csapata többek között a turmalin, a zafír, a smaragd és a holdkő legendájának is utánajár, választ adva az összes felmerülő kérdésre, és varázslatos helyekre kalauzolva a nézőket.
Voillot eredetileg gyógyszerésznek készült, azóta azonban több drágakövekről szóló könyv szerzőjeként vált ismertté. Szenvedélye az értékes kőzetek felkutatása akár a leglehetetlenebb helyeken is. Minden expedíció során más ország és más drágakő játssza a főszerepet. Voillot végigkíséri egy-egy kincs útját a kialakulástól egészen a legdrágább ékszerek foglalatáig. Így megtudhatjuk például, hogy miért tetettek az európai királyok mindig rubint koronájukra, és mi az alapja annak a legendának miszerint a hold sugarai mágikus erejű drágakővé alakultak.
Medveczky Ilona a szőrmék és a drágaköveknek nagy ismerője, mégis beleborzong, ha felidézi elveszített brilliánsai emlékét.
„Nagyon sok ékszert kaptam a világ minden tájáról, hatalmas gyűjteményem volt belőlük. Leginkább a gyémántokat kedveltem. Akkoriban, amikor 1300 forint volt egy átlagos fizetés, a becsüs 30 millióra értékelte a kollekciót – kezdte a díva, aki a minőség megszállottjaként a drágakövek esetében is a tökéletességre törekedett. – Nem a karátok, vagy az érték a lényeges. Amit én viselek, annak legyen hibátlan a csiszolása, a foglalata!” – mondta a művésznő.
Egy máig fájó szörnyű élmény az oka, hogy Medveczky Ilona számára a drágakövek rossz üzenetet hordoznak.
„A rendszerváltás idején a tetőteret akartam befejezni és annak a fejében adtam oda az ékszereket egy csoportnak, hogy ők megforgatják azokat a piacon. Aranytálcán nyújtottam oda az értékeket és így váltam az ingatlanmaffia egyik hazai első áldozatává. Semmi nem maradt a drágakövekből, manapság csak a másolataikat hordom olykor” – tette hozzá a revük sztárja.
