Újabb fúrást hajt végre májusban a Marson a bolygót kutató űrjármű, a Curiosity, hogy megerősítse az első kőzetelemzések most közzétett eredményeit, amelyek szerint a bolygón lehetséges volt a mikrobiális élet.
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szakemberei keddi washingtoni sajtótájékoztatójukon jelentették be, hogy a Mars-járó február elején vett kőzetmintájában a többi között kén, nitrogén, foszfor és szén nyomaira bukkantak, azaz olyan kémiai anyagokra, amelyek az élet keletkezésénél fontos szerepet játszanak.
A Curiosity a múlt hónapban landolási helyén, a Gale-(Szélvihar-) kráterben vett mintát, olyan erezett és szemcsés üledékes kőzetből, amelynek formáját valaha víz alakíthatta. A víz, amely egykoron a Marsnak ebben a Sárgakés-öböl elnevezésű térségében folyt, valószínűleg iható volt – közölte John Grotzinger, a Curiosity-program vezető kutatója.
Az első minta elemzése egyelőre megállt annál, hogy megerősítse a földihez hasonló élethez szükséges szerves anyagok jelenlétét.
A tudományos műveleteket a számítógéphiba miatt felfüggesztették, de ezt várhatóan még a héten elhárítják. A következő hónapban is késlelteti majd a kutatást, hogy a Föld és a Mars együttállásának következtében szinte bizonyosan hetekre megszakad a rádiókapcsolat a Mars-járóval.
Májusban viszont, miután a kapcsolat helyreáll, a tudósok szerves vegyületek után kutatva egy második lyukat is fúrnak majd a kráter üledékes kőzetébe. David Blake, a Curiosity-projekt vegyi és kőzettani vezető kutatója szerint mindazonáltal, ha nem találnak ilyet, az sem zárja ki, hogy a terület alkalmas az élet kialakulására, mert a mikrobiális anyagcserének nem feltétele, hogy a geológiai környezet szenet tartalmazzon.
A NASA 2,5 milliárd dolláros összköltségű, csaknem két évre tervezett Curiosity-programjának célja, hogy kiderítse, létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek. A nukleáris meghajtású Mars-járó augusztus 6-án landolt a vörös bolygón. A szakemberek szerint a kőzet belsejébe hatolás egyfajta időkapszulát nyithat meg, amely 3-4 milliárd évre visszamenőleg engedhet bepillantást a bolygó történetébe.
A kutatóegység landolása óta nagyjából fél kilométert tett meg a bolygó felszínén.
