A jelenleg 51 esztendős Varnyú János 1997-től házastársával nevelőszülőként viselte gondját két kislánynak és egy kisfiúnak, a testvérekkel előbb Békéscsabán, majd Szabadkígyóson éltek. A férfi 2001 végén bement a gyerekek szobájába, és a nagyobbik, akkor nyolcéves lányt megerőszakolta. Ezután hét éven át a hétvégéken és a tanítási szünetekben rendszeresen megerőszakolta a kislányt, akinek az ellenállását veréssel, fenyegetéssel törte meg. 2003-ban a lányok gyermekotthonba kerültek, de a házaspár havonta egy-két alkalommal hazavitte őket, és a vádlott ekkor is erőszakkal közösült a legidősebb testvérrel.
A férfi a középső gyermekkel is megpróbált erőszakkal fajtalankodni, de a lány ellenállása miatt ez nem sikerült neki.
A vádlott a bűncselekmények elkövetését az eljárás alatt következetesen tagadta, az utolsó szó jogán is sírva bizonygatta ártatlanságát a tárgyalóteremben másfél tucatnyi rokona és ismerőse előtt. A sértetteket megvizsgáló szakértők véleménye szerint azonban a lányok – szellemi képességeik miatt – nem lettek volna képesek egy ilyen összetett történet kitalálására és következetes előadására.
A táblabíróság folytatólagosan elkövetett erőszakos közösülés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a vádlottat, és ezért tizenkét év fegyházbüntetésre, valamint a hivatásos nevelőszülői foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra ítélte.
Az ítélet nem jogerős, mert a táblabíróság az elsőfokú ítélethez képest egy további vádpontban is bűnösnek mondta ki a férfit, így a vádlott és védője fellebbezése nyomán megnyílt a lehetőség a harmadfokú eljárás előtt.
