A mozgás fontosságával tisztában vagyunk: a rendszeres sportolás hozzájárul az egészséges testkép kialakulásához, meggyorsítja a fogyást, feszesebbé teszi az izmokat (ezen keresztül pedig az egész testünket), jó kedvre derít, sőt még barátokat is szerezhetünk a futóedzések vagy az aerobik órák alatt. Az azonban jóval elfeledettebb tény, hogy a rendszeres mozgás a belső szerveinket, különösen a szívünket is edzi. A szív ugyanis maga egy nagy izom, melyet ugyanúgy formában kell tartani, mint egyéb izmainkat. Ha a szív elgyengül, akkor nem tudja megfelelően ellátni a feladatát, azaz, nem tud elég energiát kifejteni, nem tudja elég oxigéndús vérrel ellátni a szerveket – írja a Házipatika.
Milyen hatással van a mozgás a szívünkre? Azt tehát eldöntöttük, hogy megmozgatjuk a szervezetünket, ezen keresztül a szívünket is. Pontosan hogyan hat a sport a kardiovaszkuláris rendszerre? Azonnali hatásokat mindannyian fel tudunk idézni: felgyorsul a szívverés, szaporábban vesszük a levegőt, kipirul az arc, elkezdünk izzadni. Ezen hatások azt mutatják, hogy a szívünk igazodik a kihíváshoz és képes ellátni a gyorsabb, keményebb munkával együtt járó feladatokat – azaz több oxigént juttat el a sejtekhez. Ezek a hatások azonban hamar el is múlnak. Vannak azonban olyan hatások, melyek hosszabb távon is megmaradnak.
A rendszeres testmozgás csökkenti a nyugalmi pulzust. Azaz a szívünk nemcsak erősebb, de hatékonyabb is lesz, nem kell annyit vernie ahhoz, hogy ugyanazt a pumpáló hatást elérje. Ennek köszönhető, hogy az élsportolóknak, atlétáknak jóval az átlag alatti a nyugalmi pulzusa: előfordulhat, hogy a szokásos 70-80 helyett csak ötvenet, sőt 40-et ver a szívük percenként.
Kattintson ide a folytatásért!
