A lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói a lipcsei állatkert csimpánzaival végeztek el kísérleteket. Először alkalmat kínáltak az egyiknek, hogy élelmet lopjon. Miután a lopás bekövetkezett, a meglopott állatnak lehetősége volt visszaszerezni az élelmet anélkül, hogy jutalmat kapott volna ezért – magyarázta Katrin Riedl, a kutatás vezetője a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint (http://derstandard.at/1345165303777/Schimpansen-handeln-nach-dem-Floriani-Prinzip).
Az állatoknak közömbös volt, ha másokat loptak meg, függetlenül attól, hogy milyen viszony fűzte őket a meglopott egyedhez.
Ezek szerint a harmadik fél büntetése – amely az embereknél a társas együttélés alapja – csak az emberré válás evolúciója során alakult ki – következtettek a kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent írásukban. Amennyiben nem lenne lehetőség a szankcionálásra egy együttműködő egyedekből álló csoportban, hamar alábbhagyna az együttműködés, ha csak néhány egyed is önző módon kezdene viselkedni – fejtette ki Riedl.
