Minél erősebb, annál távolabb érződik – reggel is...
Többségünk már átélte, milyen kellemetlen egy mégoly kedves emberrel beszélgetni, ha történetesen rossz a szájszaga. Ilyenkor igyekszünk kissé hátrább húzódni. Minél súlyosabb a probléma, annál távolabbról lehet érezni a szájszagot. Bizony akár egy méterre is érződik, ha valakinek súlyos és kellemetlen szájszaga van. Ám reggel, ébredéskor családi körben az igen enyhe, mindössze 10 cm-ről érzékelhető szájszag is kellemetlen – hiszen közel vagyunk egymáshoz!
A másik eset talán még rosszabb, ha érezzük vagy attól tartunk, hogy pont a mi leheletünk kellemetlen. A tenyerébe lehelve mindenki maga is ellenőrizheti szája állapotát, miután azonban a szagokhoz könnyen hozzá lehet szokni, nem biztos, hogy jól mérjük fel, mennyire erős és kellemetlen valójában. A téma igen kényes, így akár az is előfordul, hogy valaki nem is sejti, hogy szájszaga van, mert nincs, aki figyelmeztetné. Jó dolog, ha vannak olyan intim kapcsolataink, amelyekben még az ilyen témák is szóba hozhatók.
Csak szakszerűen!
A szájszagnak orvosi neve is van: halitózis. Akár hiszik, akár nem, mértékét mérni is lehet: gázkromatográfiával vagy szulfidmonitorok segítségével. Ami ugyanis érződik, az nem más, mint gáznemű, többségében kénvegyületek keveréke: kénhidrogén vagy dihidrogén-szuflid (H2S), metán-merkaptán (CH3SH), dimetil-szulfid, (CH3)2S, 1,5-diamino-pentán, metántiol és egyéb tiolok elegye, angolul VSC (Volatile Sulfur Compounds=légnemű kénvegyületek). Összetételének elemzéséből arra is fény derülhet, honnan ered.
Honnan jön a szájszag?
Ha hagymát, fokhagymát ettünk, akkor tudhatjuk, hogy hatóanyagai igen szagosak. Hatóanyagaik a keringésbe jutva elérik a tüdőt és a bőrt, így nemcsak a szájból, hanem a nyálkahártyákról és bőrünkről távozva is szagot árasztanak. Néhány étel, fűszer és alkohol illata akár 72 órán át is befolyásolhatja a leheletet. Egyetlen szál cigaretta is sokáig érződik. Gondot inkább az okoz, ha nem tudjuk mire vélni a szájszagot.
5-10 százalékban nem a szájüregből, hanem az orrból és a melléküregekből, a légutakból vagy a nyelőcsövön át a gyomor felől érkezik a szájszag. A szájüregen kívülről eredő (extraorális patológiás halitosis) szájszag szerencsére ritkán fordul elő, mivel azonban súlyos betegségek tünete lehet, nagy jelentőségű. Okozhatják anyagcsere-betegségek, cukorbetegség (acetonos leheletet okozva), emésztőrendszeri elváltozások: a gyomor, gyomorszáj vagy a nyelőcső megbetegedése, májproblémák, de még a béltraktus bakteriális egyensúlyának felborulása is, vesebetegség vagy valamilyen gyógyszer. Ok lehet továbbá az elégtelen nyálképződés és szájszárazság is (xerostomia), aminek általában nem szájüregi oka van. Mivel azonban a nyál a száj természetes tisztítószere, ami átöblíti és baktériumölő hatású összetevőivel fertőtleníti is a szájat, a nyál hiánya egyben szájüregi ok is.
A teljes cikk ide kattintva olvasható.
