Korán kiderül, kiből lesz jó focista
A fizikai adottságok és a jó labdaérzék nem elegendőek ahhoz, hogy valaki profi focistává váljon. A játékintelligencia, vagyis a játékhelyzetek felismerése és a jó helyezkedés legalább olyan fontos, ha nem még fontosabb. Sokan úgy gondolják, a játékintelligencia valamiféle mágikus képesség, amelyet lehetetlenség felmérni.
A
Karolinska Egyetem tudósainak azonban sikerült tudományos módszerekkel megfigyelniük a játékintelligencia működését. Ez a funkció azt határozza meg, hogy mennyire vagyunk képesek új helyzetekben gyors és jó döntéseket hozni, illetve a váratlan eseményekhez alkalmazkodni.
A szakemberek 57 elsőligás focista kognitív képességeit hasonlították össze az átlagemberekével. Az eredmények szerint a végrehajtó funkció szempontjából a focisták minden esetben jobban teljesítettek. Világossá vált az is, hogy minél jobb az adott focista végrehajtó funkciója, annál sikeresebb és jobb játékos válhat belőle az évek múlásával. PLoS ONE című online tudományos szaklap számolt be a megfigyelésről.
Mitől függ, hogy mennyire stresszes a futballbíró?
A Brazíliai Katolikus Egyetem, az A Coruna Egyetem és az ausztrál James Cook Egyetem kutatói nemzetközi összefogásban vizsgálták a kérdést, illetve egészen pontosan a spanyol futballbírók aktivitását egy átlagos napon, illetve egy általuk vezetett, fontos meccs napján. A vizsgálatban 16 bíró (11 férfi és 5 nő) vett részt.
A tanulmány megállapította, hogy a bírók stressz-tűrőképessége nem a fizikai kondíciótól, hanem inkább az idegrendszer állapotától függ. A szükséges adatokat egy kardio-tachométer, vagyis szívritmust mérő karóra segítségével rögzítették a kutatók. Mint megfigyelték, a focimeccsek napjain a bíróknál jelentős mértékű stresszt mértek, de nem csak a mérkőzések ideje alatt, hanem előtte és utána is pár órával, sőt még alvás közben is. A kontrollnapokon mért eredményekhez viszonyítva a meccsnapok adatai 15-75 százalékos eltérést mutattak.
Az eredmények tükrében a futballbíróknak különösen oda kell figyelniük stressz-szintjük kontrollálására, ugyanis az alacsony stressztűrő-képesség könnyen egészségügyi problémákhoz, azon belül is kardiovaszkuláris betegségek kialakulásához vezethet.
