A 39 éves nő, Maria Yoon első generációs koreai-amerikai, önmagát a “hajadon ázsiai-amerikai nők szószólójának” kiáltotta ki. A csoportjában közös, hogy a szülők igen erőteljesen szorgalmazzák lányaik mielőbbi férjhezmenetelét, amihez sokuknak nemigen fűlik a foguk.
Yoon az összes tagállamban – mind az ötvenben – kimondta a boldogító igent, hogy ne kelljen sok sorstársának kimondania. Utolsó álesküvői állomása New York volt, szülőállama.
A “turné” amúgy értékes folklórgyűjtés is volt: Yoon sok különbséget tapasztalt a házasságkötéshez való hozzáállásban, annak értékelésében. A vőlegénytoborzás is tartogatott meglepetéseket és nehézségeket. Nebraskában például annyira nem akadt jelentkező, hogy végül egy 3 mázsás bikának mondott igent, Wisconsinban pedig egy ing lett a férje.
Mindegyik esküvőjét tejesen komolyan vette, és mindegyikre koreai népviseletbe öltözött. Szülei csak az ötvenediken vettek részt. A “hakniról” beszámoló amerikai Time magazin kérdésére, miszerint férjhez akar-e valaha is menni, Yoon azt felelte: “Igen, azt hiszem. De azután, hogy éveken át beszélgettem a témáról párokkal, egyedülállókkal és -élőkkel, várakozásaim kevésbé illuzórikusak, mint a többségé.”
