A fekete Shetland póni homloka hófehér, jeleként annak, hogy a 47 éves állat sok mindenen ment keresztül hosszú életében. Többször volt súlyos beteg, egyszer már vágóhídra is küldték – de mindig akadtak emberek, akik segítettek rajta szeretettel, gondoskodással, törődéssel. Akárcsak a tanya többi négylábú lakóján.
Összesen harminc öreg ló él itt, valamennyien idősebbek 20 évnél. Egy részüknek már foga sincs, ők különleges tápot kapnak, hogy ne kelljen harapniuk, rágniuk – mondta el a Berliner Morgenpostnak a tanya létrehozója és egyik tulajdonosa, Gloria Rienzer. – Németországban a sportlovak átlagos életkora hét év. Ha már nem termelnek nyereséget, a vágóhídon végzik.
A fekete Shetland póni 11 évesen került Glinda Spreenhez; az előző tulajdonos meg akart szabadulni tőle, és társával együtt le akarta vágatni. Spreen megvásárolta a pónit, és új nevet is adott neki: Madame Nou. A fekete lovacskára boldog idők köszöntöttek. Tornákon, vadászatokon és bemutatókon vett részt, a Spreen család még nyaralásokra is magával vitte. Hét csikót hozott a világra, és legalább 1500 gyerek tanult meg rajta lovagolni.
Madame Nou 1992-ben, 29 évesen nyugdíjba ment, és állandó lakója lett a zehlendorfi tanyának. Gloria Rienzer már hetedik éve gondozza őt. Az asszony korábban közalkalmazottként súlyosan fogyatékosoknak segített munkahelyet keresni, elhelyezkedni, beilleszkedni. Jól tud bánni az emberekkel – és Madame Nouval is. Ért a nyelvén. Egyszer például Montag, egy másik öreg póni a tanyán megkérdőjelezte a korelnök vezető pozícióját. Madame Nou rakoncátlanná, ingerültté vált. Rienzer azonban a lelkére beszélt: ne hagyd magad, védd meg a pozíciódat! – mondogatta az öreg kancának. És az szót fogadott, “helyre rakta” Montagot – azóta szent a béke közöttük.
