Beemer néhány hetes korában egy autóbaleset után került ausztrál pótmamájához. Az ötvenéves Julianne Bradley mamája zsebéből mentette ki alig húszcentis korában, és egy puha zokniban nevelgette. Mára pedig igazi házi kedvenc lett belőle.
Reggelire Beemer füvet és pirítóst kap gazdájától, majd kiugrál kis barátjához, a cicához, hogy vele labdázva töltse a délutánt. Esténként a tévé előtt gyakran legurít néhány pohár almabort is, később pedig gazdájával együtt hajtja álomra a fejét.
„Beemer imád tévézni, szereti a zenét is, olyankor gyakran táncol rá. Szegényke nem tudja, hogy ő most tulajdonképpen kenguru vagy macska, esetleg kutya. Bár könnyedén átugorhatná a kerítést, mégsem teszi. Azt hiszem, velem akar maradni. A szívem szakadna meg, ha elszökne, olyan, mintha a kisfiam lenne” – mondta Julianne.
