Az orvos szerint nem volt esélye az életben maradásra a kis Jamie Ogg-nak, amikor koraszülöttként ikertestvérével, Emily-vel, 27 hétre jöttek világra.
A doktor megkérdezte, hogy választottunk-e a fiúnak nevet – Igen. Jamie-nek hívják – feleltem neki. Mire ő felém fordult, és azt mondta: sajnos Jamie-t elvesztettük. Nagyon sajnálom – meséli öt hónappal a szülés után Kate.
Az orvos átadta az aprócska fiút, hogy Kate és a férje, David meg tudják siratni fiúk halálát, és el tudjanak tőle búcsúzni.
– Nagyon ernyedt volt. A kezei és a lábai csak lógtak a testéből. A fejét a karomra helyeztem és átöleltem. Nem mozdult, de mi elkezdtünk beszélni hozzá. Elmondtuk, hogy mi a neve, és van egy nővére. Olyan dolgokat mondtunk neki, amit szerettünk volna megtenni vele az életében – mondta el Kate, aki két órán át tartotta karjaiban a kisfiút, amikor is életjeleket kezdett adni.
Jamie egyszer-egyszer levegőt vett, amire az orvos azt mondta: csupán reflex. Aztán 5 perc múlva éreztem, hogy elkezd mozogni, mintha álomból riadt volna fel, majd rendesen lélegezni kezdett.
– Istenem, mi történik? – kérdeztem. Rövid időn belül pedig Jamie kinyitotta a szemeit. Az egy valóságos csoda volt!
Néhány csepp anyatejet az ujjamról a szájába tettem, és elkezdett szopni. Az orvos addigra visszaért, meghallgatta sztetoszkópjával Jamie-t. Csak csóválta a fejét és azt hajtogatta: nem hiszem el, nem hiszem el – mesélte öt hónappal később egy televíziós műsorban az ausztrál édesanya, aki akkor is karjában tartotta fiát, Jamie-t.
