A 81 éves temetői dolgozó, aki 64 éve a temető alkalmazottja elmondta, hogy egy fiatalon elhunyt olasz nőnek, Segatti Rosina Gelindának és egyik gyermekének síremlékéhez azok imádkoznak, akik gyermeket szeretnének, vagy gyermekeik egészségéért. Az olasz nő több mint száz éve hunyt el, szobránál cédulákat is szoktak hagyni.
Az ismeretlen személy síremlékénél azok imádkoznak, akik nem ismerik szüleiket, de szeretnének találkozni velük. A katolikus papok sírjainál pedig állítólag lelki nyugalmat nyernek a hozzájuk fordulók.
Egy 1950-ben eltemetett árva gyerek sírjáról azt hiszik, segíti az utazókat, mivel egy nőnek sikerült az Egyesült Államokba költöznie az 1970-es években, miután gyertyát gyújtott a sírjánál. Pár év múlva a nő visszatért, és márványkeresztet állított a sírhoz.
Vasile Aftenie püspököt 1950 májusában maga Marinică Creangă temette el. Elmondta, két egyén hozta a holttestet, és csak annyit mondtak, földelje el. Két hét múlva tudta meg, ki is volt, és hogy a jilavai börtönben halt meg. A börtönben egy orvos ápolta, akinek a felesége lebénult lányával eljött a sírhoz, hogy ott imádkozzon, a lány pedig négy év múlva meggyógyult, mesélte az idős férfi.
A Bellu temetőben szolgáló pap, Augustin Cadar szerint a hívők azt remélik, a síremlékek és az elhunytak kapcsolatban állnak az Istennel.
