Kétszáz férőhelyes nézőtér, a felvételt megelőző kétórás próba, több tucatnyi mikrofon és HD minőségű adás. Címszavakban így lehetne összefoglalni a Showder Klubot, mely március 19-én megkezdi legújabb szezonját az RTL Klubon. A Hír24 exkluzív bejáráson vehetett részt a Showder Klub forgatási helyszínén, ahol “idegenvezetőnk” nem más volt, mint a műsor producere, Kovács Kristóf.
Kovács Kristóf – Fotók: Kummer János
Több, mint öt éve van képernyőn a Showder Klub, aminek nemhogy csökken, hanem egyre csak nő a nézettsége. Hányadik évadánál tart a műsor?
Ez alatt az öt év alatt nagy utat járt be a műsor. Gyakorlatilag nem volt olyan alkalom, hogy ezen a hétfői napon, amikor a Showder Klub látható, bármi nézettebb lett volna, mint a stand-uposok műsora. Most a 65-66. adás forgatjuk, egy szezonban pedig nyolc adást veszünk fel.
Mi a szépsége és mi a nehézsége ennek a műfajnak? Mitől kedvelik ennyire a nézők?
A műsor lényege, hogy úgy készül, mintha élő lenne. A felvétel teljesen publikus, bárki eljöhet, aki jegyet vált rá. Mi pedig igyekszünk az adásban visszaadni azt a hangulatot, és azt az “élőzés” adta varázst, amit ilyenkor a nézőtéren ülők tapasztalhatnak.
Hogyan lehet mindezt megvalósítani?
Az egész műsornak megvan a sajátos feszes tempója. Másodpercről másodpercre megkoreografált az adásrend és ettől nem térhetünk el. Ha csúszás lenne, elveszítené az adás a varázsát. Ha nem lenne meg ez a feszes tempó, az adás is szétesne. Itt teljes diktatúra van, ami minden esetben a tökéletes csapatmunkát, és végeredményben a nézők, a srácok nyugodt munkáját szolgálja. Ebben a csapatban én vagyok az az ember, aki összefogja az összes munkafolyamatot. Megvannak a kollégáim, akik pontosan tudják, mi a dolguk. Kizárólag ezzel a szűk csapattal dolgozom immáron öt éve. Olyanok vagyunk, mint egy hadsereg, s ezért is tudunk jól együtt dolgozni.
Következő fellépő
Valószínűleg ez a Showder Klub sikerének az egyik titka, de biztos akad még más sikertényező is.
Ahogy már korábban is volt róla szó, úgy készítjük az adást, mintha az élő lenne. Így a képernyő előtt ülők is megkapják azt az élményt, amit a nézőtéren helyet foglalók. Fontos elem az is, hogy valós nézői reakciókkal dolgozunk. A nézőtéren 18-20 mikrofon van, amelyek nagyjából 5-6 székenként vannak elhelyezve. Ezeknek köszönhetően gyakorlatilag mindent hallunk, ami a nézőtéren történik. Így mindig valós közönséghangot kapunk.
Most épp a próba közepén tartunk. Miért van erre szükség?
Ilyenkor beállítjuk a fényeket, elpróbáljuk a bevonulásokat, a színpadra lépést. A stand-uposok pedig begyakorolhatják az összekötő szövegeket. A nézőtér végén található táblákon ugyanis ezeket olvashatják. Fontos azonban, hogy kizárólag ezeket. Vagyis a poénokat sose próbálják el a srácok, azok mindig akkor és ott hangzanak el először.
Ennél is kisebbek azok a mikrofonok
Akkor mégis, hogyan készülnek egy-egy adásra? Mikor tesztelik a poénok csattanósságát?
Egy-egy poénban fél év munkája van a színpadra lépőknek. A haknikon és a fellépéseken csiszolgatják őket, s a közönség reakciójának fényében alakítanak rajta. Így abban biztosak lehetünk, hogy ami itt, a Showder Klub színpadán elhangzik, azt abban a formában még sehol nem hallhatták a nézők. Persze mi, a műsor készítői pontosan tisztában vagyunk vele, hogy mivel készülnek a srácok, hiszen egy kéziratot és egy vázlatot minden alkalommal kapunk tőlük arról, hogy mivel készülnek.
Miben más a Showder Klub, mint a Fábry Show volt annak idején?
Egy műsor akkor jó, ha megvannak a sajátos blokkjai. Olyan építőkockákból kell felépülnie, amelyek bombabiztosak. A Fábrynál az állandó vendégekben és a pontosan betartott adásmenetben volt a varázs. Itt pedig maguk a karakterek, az előadók azok, amelyek nélkül meghalna az egész.
Aranyosi Péter és kétszáz szék
Hogyan és ki kerülhet be ebbe a zárt körbe?
Folyamatosan keresünk újabb és újabb tehetségeket. Persze a nézők ragaszkodnak a nagy nevekhez, de a vérfrissítés szükséges. Harminc előadóval vagyunk szerződésben, de persze vannak tartalékaink is. Így nagyjából ötven emberünk van, akik közül többeknek 2-3 éves előszerződésük vannak. Ez azt jelenti, hogy ha a stand-upos eljut arra a szintre, hogy ki tud állni és megütni azt a színvonalat, amit a többiek hoznak, akkor leszerződünk vele. Ez egyúttal kizárólagos szerződést is jelent. Ez a mix – amit a régi stand-uposok és az újonnan érkezők adnak – olyan, amit nem lehet reprodukálni. Ez a legnagyobb fegyverünk.
Van még fejlődési lehetőség ebben a műfajban? Lehet ebben előrelépni?
Természetesen van. A végcél az, hogy az első generációs stand-uposok közül minél többüknek legyen önálló estje. Később pedig a legjobbak egy late night talkshow műsorvezetőjeként is kipróbálhassák magukat. Ezt már most is meg lehetne csinálni, de nem akarom az embereim szétforgácsolni. Legalább két-három év munkája, hogy eljussunk az önálló estek szintjére, de idén már kísérletet teszünk erre. Két nagy durranással is készülünk ebben a szezonban, így két specialt is láthatnak a nézők.
A harmadik generációs Bruti hangol Kovács Kristóf monitorján
Mik lesznek ezek pontosan?
Kőhalmi Zolinak lesz az első nagy specialje, amit április 4-én készítünk el. Ezt a Thália Színházban vesszük fel, hatszázötven néző előtt. A másik nagy dolog egy roast lesz. Ez teljesen újkeletű műfaj itthon, ami nem mást, mint egy fordított életműdíj, aminek egy központi szereplője van. Hozzá érkeznek vendégek, a stand-uposokkal együtt, akik a főszereplő életének minden mozzanatát kiforgatják. Mégsem jön ki rosszul az egészből, hiszen az utolsó szó minden esetben a sztáré. Ez nem egy lejárató kampány, ez egy szórakoztató, ízléses ízekre szedés, ami inkább hozzáad a főszereplő imidzséhez, mint rombolja azt. Éppen ezért az egyik legkifinomultabb és legnehezebb televíziós műfaj egyben. Az első roast vendége pedig nem más lesz, mint Nagy Feró, akihez pályatársak, barátok és ismerősök is érkeznek, hogy kiteregessék élete minden részletét. Szellemes műsorra számíthatnak a nézők, ennyit biztosan ígérhetek.
