Tavaly variáltak egyet az élvonalbeli magyar labdarúgáson és a 12 csapat 33 fordulóban feszült egymásnak, idén másodjára. A napi.hu emlékeztetője szerint a kitűzött cél az volt, hogy meccsenként átlagosan 3000 néző legyen a stadionokban.
Ettől még elég messze vagyunk, az EB-eufóriát követő első fordulóban átlag 2708-an voltak ugyan, de például a Vasas–MTK rangadón 638-an; hivatalosan. A valós nézőszámok ez alatt lehetnek még.
Ha nézők nem is, pénz van, a tévés jogdíjakból közel 3 milliárd forintot ad át az MLSZ az első osztályú csapatoknak, de ennél is nagyobb bevételük származik a szponzori díjakból, amit olyan állami cégek fizetnek többek között, mint az MVM Paks, Szerencsejáték Zrt. vagy a Fővárosi Csatornázási Művek.
Idén a 11 csapat – az FTC nem adta le időre a beszámolóját – 932 millió forintos adózott eredményt ért el, miközben tavaly még 2,4 milliárd forintos veszteségük volt. (Akkor a Tállai vezette Mezőkövesd és a Gyirmót helyett a Felcsút – ők visszajutottak – és Békéscsaba volt élvonalbeli.)
2015-ben csak a Vasas, a Haladás, a friss Honvéd és a miniszterelnök háza mellett focizó Felcsút volt nyereséges. 2016-ra nagyot fordult a világ, egyedül az épphogy bennmaradó Diósgyőr volt veszteséges, 277,9 milliós mínusszal zártak. Még a tökutolsó Gyirmót is közel 60 milliós pluszt hozott össze.
A DVSC-nek és a Videotonnak volt a legtöbb bevétele: előbbi 688,8 millió, utóbbi 133,5 millió forintot termelt. De mivel 2015-ben a Fradi toronymagasan zárt, majd ha leadják a szükséges beszámolókat, szinte biztos, hogy jókora pluszuk lesz 2016-ra is.
(napi.hu)
