A Magyar Olimpiai Bizottság csütörtök hivatalos oldalán közzétett cikkben kijelentette, hogy lezártnak tekinti a Török Ferenc-ügyet. A volt öttusázó pert indított a MOB ellen, amelyben a 2015. május 12-i és a június 10-i közgyűlés összes határozatának, közte a 2024-es ötkarikás játékok pályázati szándéknyilatkozatára vonatkozó határozatnak a megsemmisítését kérte.
Korábban a MOB 2012. február 26-i alapszabály-módosító és tisztújító közgyűlés határozatainak megsemmisítését is kérte, mert szerinte a közgyűlés összehívása, lefolytatása, az alapszabály módosítása és az új tisztségviselők választása is szabálytalanul történt.
A MOB honlapján megjelent közleményt változtatás nélkül közöljük.
2016. március 10-én jogerősen kimondta a Fővárosi Ítélőtábla, hogy dr. Török Ferencnek az elmúlt években nem volt jogalapja a Magyar Olimpiai Bizottság ellen keresetet indítani, és hivatkozásai nem álltak meg az igazságszolgáltatás előtt. Ezzel az a méltánytalan harc, amit dr. Török Ferenc a MOB és egyben a magyar olimpiai mozgalom ellen folytatott, a MOB reményei szerint véget ért.
Dr. Török Ferenc az elmúlt években mindent megtett annak érdekében, hogy lejárassa a Magyar Olimpiai Bizottságot, megkérdőjelezze legitimitását, szabályos működését, olimpiai bajnok elnökét besározza, nem törődve a magyar olimpiai mozgalom egyetemes érdekével. Cselekedeteinek, nyilatkozatainak vélhetően egyetlen célja volt, hogy a MOB-ba, személyes okoktól vezérelve bármivel, bárhogyan belekössön. Tette ezt mindannak ellenére az ügyvéd, hogy az Ügyészség, mint a Magyar Olimpiai Bizottság felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, többször is kimondta és egyértelművé tette, hogy a MOB szabályosan működik.
2016. március 10-én a Fővárosi Ítélőtábla azonban pontot tett dr. Török Ferenc ámokfutására. A jogerős ítélet szerint dr. Török Ferencnek eljárásjogi szempontból az évek alatt még csak keresetindítási joga sem volt a Magyar Olimpiai Bizottsággal szemben, ezért perbeli legitimáció hiányában az Ítélőtábla elutasította a keresetét. Kimondta továbbá, hogy amennyiben lett volna joga mindehhez, akkor sem lenne igaza, mert hivatkozásai tartalmilag sem állnak meg a bíróság előtt. A jogerős ítélet alapján a MOB a 2013. május 24-én korábbi döntéseit fenntartó határozatait megismételve mindvégig alapszabályának, céljainak megfelelően működött. A másodfokú ítélet alapján tehát a felperes, dr. Török Ferenc keresetét elutasította a Fővárosi Ítélőtábla, anyagi és alaki jogi értelemben is igazságot szolgáltatva a Magyar Olimpiai Bizottság számára.
A MOB a jövőben is teszi a dolgát, és mindent elkövet a magyar sport, a magyar sportolók és az olimpiai eszme méltó képviselete és segítése érdekében. Sporttörténeti léptékű, nagy feladatok, lehetőségek állnak most Magyarország és a magyar olimpiai mozgalom előtt, legyen szó Rióról, a 2017-es győri EYOF megrendezéséről, vagy a 2024-es olimpiai pályázatról. Ezek sikere közös ügyünk, amihez az olimpiai családhoz tartozók összefogására, együttgondolkodására van szükség a jövőben.
A MOB lezártnak tekinti a dr. Török Ferenc ügyet. Az olimpiai eszmeiséggel nehezen összeegyeztethető tevékenysége ellenére az olimpiai bajnokot, az egykori kiváló sportolót, edzőt látja benne, és remélhetőleg dr. Török Ferenc nyitott lesz az összefogásra, az együttműködésre az előttünk álló célok megvalósítása érdekében.
