A Budapesten született sportoló tizenhárom évesen lett a Budapesti Honvéd kajakosa, edzője Angyal Zoltán volt. Első jelentősebb sikereit 1982-ben érte el, amikor a pancserevói Ifjúsági Barátsági Versenyen az 1000 méteres távon négyesben harmadik, egyesben ötödik lett. 1984-ben a junior országos bajnokságon az 1000 méter kajak négyes kivételével minden versenyszámot megnyert, a felnőttek között pedig egyesben 500 és 1000 méteren is bajnok lett.
Rögtön első világbajnokságán, 1985-ben a belgiumi Mechelenben kajak egyes 1000 méteren aranyérmet nyert. A következő évben a montreali vb-n ezen a távon második lett, ám 10 000 méteren egyesben és az 1000 méteres négyes tagjaként (Gyulay Zsolt, Kovács Zoltán, Fidel László társaként) ismét aranyérmet akasztottak a nyakába. Az 1987-es duisburgi világbajnokságon két győzelmet aratott: kettesben 500 méteren – Fidellel – és a négyes tagjaként 1000 méteren. A következő három világbajnokságon (1989, 1990 és 1991) két-két számban szerzett érmet, ezek közül három is arany volt, mindháromszor az 1000 méteren induló kajak négyes tagjaként.
1991-ben a párizsi világbajnokságon három számban lett dobogós, a kajak négyes tagjaként már nyolcadik világelsőségét szerezte. Utoljára 1994-ben vett részt világbajnokságon, 1000 méteren a négyesben második, az 500 méteren induló kvartettben pedig harmadik helyen végzett, összesített vb-mérlege 8 arany, 4-4 ezüst és bronzérem. Az országos bajnokságon 34 alkalommal győzött, a 200 métertől a 10 000 méterig minden távon volt elsősége.
Fotó: MTI
Három alkalommal szerepelt olimpiai játékokon. Először 1988-ban Szöulban, ahol 1000 méteren a kajak négyesben Ábrahám Attilával, Gyulay Zsolttal és Hódosi Sándorral aranyérmet szerzett, megelőzve a két ősi riválist, a szovjet és a keletnémet egységet. Ugyancsak Szöulban kajak kettesben 500 méteren, Ábrahám Attilával a harmadik helyen végzett. Az 1992-es barcelonai olimpián Ábrahámmal, Gyulayval és Fidel Lászlóval kajak négyesben 1000 méteren a második lett, majd 1996-ban, Atlantában Rajna András, Horváth Gábor és Adrovicz Attila társaként ezüstérmet szerzett.
A kivételes fizikai adottságokkal megáldott, rendkívül célratörő sportember ezután lassan felhagyott a versenyzéssel, de a sportághoz hű maradt. Több mint két évtizedes szorgalmas lapátolás után 1997-től a Bp. Honvéd szakosztály-igazgatója lett, majd az utánpótlást nevelte, 2004-től edző. Tamara lánya ötszörös világbajnok kajakozó.
Sikeres sportolói teljesítményét számos kitüntetéssel ismerték el: volt az év magyar kajakozója (1985, 1986, 1987, 1991), az év magyar edzője (2011), megkapta a Magyar Népköztársaság csillagrendjét (1988), a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet (1992), a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét (1996), a Magyar Érdemrend Középkeresztjét (2012), átvehette a Kemény Ferenc-díjat (1999), a Papp László Budapest Sportdíjat (2012) és a magyar kajaksport örökös bajnoka.