A bíróság bűnösnek találta a sportvezetőt hétrendbeli, nagy értékre elkövetett adócsalásban, amiért 2003-tól 2009-ig nem tüntetette fel az adóbevallásában tőzsdei és devizapiaci ügyletekből származó nyereségét. Az ítélet nem jogerős.
Az ügyészség öt és fél év börtönbüntetés kiszabását kérte, a védelem álláspontja szerint viszont legfeljebb felfüggesztett büntetés indokolt, mert Uli Hoeness feljelentést tett saját maga ellen. Védői az ítélet kihirdetése után közölték, hogy fellebbeznek a legfelső bíróságnál. Hanns Feigen, a sportvezetőt védő ügyvédek vezetője elmondta: a döntő kérdés az lesz, hogy a legfelső bíróság érvényesnek tartja-e az önfeljelentést.
A müncheni tartományi bíróság nem fogadta el az adókerülés büntetőjogi következményeinek elkerülését célzó önfeljelentést, arra hivatkozott ugyanis, hogy a vádlott nem tárta fel a terhére rótt adózási bűncselekmények valamennyi részletét.
A bíróság szóvivője közölte, hogy a vádlott letartóztatását elrendelő határozat végrehajtását felfüggesztették, Hoeness így szabadon távozhatott a tárgyalás után.
Az egyelőre bizonytalan, hogy Uli Hoeness a Bayern München vezetője maradhat-e. Az biztos, hogy a németek többsége elpártolt a sportvezető mellől, akit egykor erkölcsi példaképként, sikeres sportolóként és a tehetsége révén felemelkedett tisztességes üzletemberként tartottak számon.
Az Emnid közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a németek 86 százaléka csalódott a Bayern München elnökében. A YouGov közvélemény-kutató intézet azt mutatta ki, hogy a németek 65 százaléka szerint azonnal le kell mondania.
A Handelsblatt című üzleti lap arról írt, hogy a labdarúgó egyesület szponzorai “nyugtalankodnak” az elhúzódó és egyre nagyobb botrány miatt, a legnagyobb példányszámú német újság, a Bild pedig csütörtökön a címoldalán öles betűkkel azt írta: “minden becsületes adófizető nevében követeljük, hogy csukják le” Uli Hoenesst.
Fotó: Europress fotóügynökség
A büntetőper hétfőn kezdődött és az ügyészség eredetileg összesen 3,5 millió euró értékre elkövetett adókerüléssel vádolta meg a sportvezetőt. A vádlott az első tárgyalási napon elismerte a bűncselekmények elkövetését, ügyvédjei pedig a vádiratban szereplő adatokat pontosítva közölték, hogy a vádlott további 15 millió euró adó megfizetését is elmulasztotta, így összesen 18,5 millió euró (több mint 5,7 milliárd forint) értékben követett el adócsalást.
A második tárgyalási napon a rosenheimi adó- és pénzügyi ellenőrző hivatal egy munkatársát hallgatták meg, aki tanulmányozta a röviddel a per kezdete előtt benyújtott iratokat és megállapította, hogy azok alapján legkevesebb 23,7 millió euró adóhiány mutatható ki a korábban feltárt 3,5 millió euró felett, vagyis Uli Hoeness legalább 27,2 millió euró adót csalhatott el. A harmadik tárgyalási napon a védelem elismerte, hogy az új számítások pontosak.
Az ügy azzal kezdődött, hogy Uli Hoeness önfeljelentést tett egy svájci bankszámlájával összefüggésben tavaly januárban, néhány héttel azután, hogy a német törvényhozásban a baloldal ellenállása miatt elbukott az adóelkerülés elleni küzdelemről szóló német-svájci egyezmény.
Az egyezmény hiányában csak az önfeljelentés lehetősége maradt azoknak, akik tartottak a lebukástól. A lelepleződés veszélye pedig szinte állandó Németországban, mert az utóbbi években számos eljárás indult adócsalás gyanúja miatt svájci bankok német ügyfeleire vonatkozó adatok alapján, főleg baloldali vezetésű tartományokban, amelyek adóellenőrei gyakran svájci bankoktól kiszivárogtatott – és a tartományi hatóságok által megvásárolt – ügyfél-adatbázisokból tájékozódnak.
Az önrevízióval elkerülhető az esetleges büntetés, de csak akkor, ha a hatóságok elsőként az érintettől szereznek tudomást az adócsalásról és korábban nem indítottak vizsgálatot. Hoeness esetében az ügyészség nem fogadta el az önfeljelentést. Tavaly márciusban őrizetbe is vették, házkutatást tartottak otthonában és az előzetes letartóztatását elrendelő határozatot végül azzal a feltétellel helyezték hatályon kívül, hogy hetente kétszer jelentkezik a hatóságoknál és 1 millió euró kauciót tesz le.
A Bayern München 62 éves elnöke 1970-től 1979-ig az egyesület labdarúgója volt, az NSZK nemzeti válogatottjával 1974-ben Európa- bajnoki, 1979-ben világbajnoki címet szerzett. 27 éves korában egy térdsérülés miatt visszavonult, de az egyesületnél maradt és menedzserként dolgozott tovább. Vezetésével a Bayern München a világ egyik legsikeresebb egyesülete lett, a legutóbbi szezonban a Bajnokok Ligáját, a Bundesligát és a Német Kupát is megnyerte.
