“Igazi államférfi volt, olyan ember, aki megértette, hogy a sport hidakat épít, falakat dönt le, s megmutatja az általános emberiességet” – mondta a 95 éves korában elhunyt Mandeláról Thomas Bach, a NOB első embere.
Joseph Blatter, a FIFA vezetője a “korunk legnagyobb humanistájának” nevezte az államférfit.
“Amikor a 2010-es világbajnoki döntő előtt a stadionban a publikum hangosan éltette, azt lehetett érezni, hogy ez az ember a szívükben él, az ő vezetőjük. Életem egyik legmegindítóbb élménye volt” – emlékezett a svájci sportdiplomata.
Az apartheid-rendszer idején 27 évig bebörtönzött Mandelát olyan világsztárok is méltatták, mint Cristiano Ronaldo, David Beckham, Usain Bolt, Muhammad Ali vagy Tiger Woods.
Fotó: Facebook
Mandela 1994 tavaszán, az első szabad választások után lett a Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke. Szinte rögtön ezután született meg vele kapcsolatban a Madiba mágia-mítosz, mely arra utalt, hogy amelyik sporteseményen megjelent, ott Dél-Afrika győzött.
A legenda keletkezését az 1994. május 10-én rendezett Zambia elleni labdarúgó-mérkőzés alapozta meg. A johannesburgi találkozóra, melyet éppen a demokratikus fordulat megünneplése miatt szerveztek, Mandela nem érhetett oda a kezdésre, a jóval esélyesebb zambiai válogatott pedig az első félidőben nagy fölényben futballozott, igaz, gólt nem tudott szerezni. Az 50 ezres publikum aztán ujjongva ünnepelt, amint az elnököt szállító helikopter a szünetben leszállt a pályára. A csapatok ezek után ugyanúgy vonultak ki a gyepre, mint a mérkőzések előtt szokás, s valamennyi futballistát és a játékvezetőket is bemutatták az elnöknek. A 15 perces helyett félórásra nyúlt pihenőt követően aztán “csoda” történt a hazai válogatottal, a kezdés után két percen belül két gólt is szerzett, s története során először győzött le nála magasabban rangsorolt csapatot.
“Annak idején az volt a legnagyobb nemzetközi eredményünk” – mondta Steve Crowley, az együttes kapusa, hozzátéve, hogy az államfő jelenléte óriási energiát adott a játékosoknak, s felvillanyozta a nézőket is.
A mágia ereje egy évvel később ugyanott, a johannesburgi Ellis Parkban vált mindenki számára nyilvánvalóvá az országban. Az 1995-ös rögbi-világbajnokság fináléjában ugyanis a dél-afrikai együttes a nagy esélyes új-zélandi válogatottal csapott össze. Mandela a találkozó előtt megdöbbentette a publikumot, amikor a Springbok mezében ment ki a pályára, annak a csapatéban, melyben feketék nem játszhattak korábban. A nézőtéren túlnyomó többségben fehérek foglaltak helyet, köztük sokan a régi rendszer zászlaját lengetve, mégis az elnök bevonulása után hamarosan az egész lelátó Mandelát éltette. A hazai csapat pedig máig emlékezetes meccsen, hosszabbításban szerzett góllal megnyerte a vb-címet.
“Mandela egyedülálló ember volt. Az a szerencse ért, hogy ott lehettem mellette a 1995-ös vb történelmi napjaiban, s láthattam, hogy milyen hihetetlenül sokat jelentett ő az országának és népének” – mondta Bernard Lapasset, a Nemzetközi Rögbi Szövetség elnöke.
Nelson Mandela ezt követően is rendszeresen dél-afrikai mezben látogatta a sporteseményeket, abban volt akkor is, amikor a futballcsapat története legnagyobb sikerét aratva megnyerte a hazai rendezésű Afrika Kupát 1996-ban.
Szintén a Madiba mágiának tulajdonítják az ország legnagyobb sportpolitikai sikerét is, amikor 2002-ben a FIFA odaítélte a 2010-es vb rendezését Dél-Afrikának. A Nobel-békedíjas Mandela akkor már nem volt elnök, ám szívén viselte a kandidálást.
A FIFA elnöke pénteken közölte, a következő nemzetközi meccseken félárbocra eresztik a lobogókat, s egyperces gyászszünettel kezdődnek majd a találkozók.
