A fejlesztés a jelenlegi Puskás Ferenc Stadion körüli területen valósul meg a következő években. A terv magában foglalja például az új nemzeti labdarúgó-stadion – ahogy korábban már megírtuk –, egy úszó- és vízilabdakomplexum, egy multifunkcionális sportcsarnok, egy edzőcsarnok a labdajátékok számára, valamint egy tornacsarnok, de megújul a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok és a Millenáris Velodrom is. A létesítményeket nem csak az élsportolók használhatják majd.
„Legalább 30 éves adósságát törleszti az ország ezzel a beruházással, ekkora a lemaradásunk a sportlétesítmény-fejlesztéseknél. A legeredményesebb magyar sportágak versenyzői, az olimpiai és világbajnok-példaképeink, valamint a jövő bajnokai megérdemlik, hogy világszínvonalú körülmények között készülhessenek a nemzetközi viadalokra. De az új sportparkot nem,csak nekik, hanem a budapesti és vidéki embereknek, a szabadidő-sportolóknak és természetesen a gyerekeinknek is építjük. Azért, hogy láthassanak valódi példaképeket, kedvet kapjanak a sportoláshoz, és legyenek olyan csarnokok, pályák, uszodák, ahova levihetik őket mozogni, edzeni a szüleik” – mondta Vígh László kormánybiztos, aki hozzátette, hogy a beruházás több ütemben valósul meg. 2013-ban a tervezésre és az új sportpark építésének előkészítésére összesen 1,4 milliárd forintot költ az állam.
A tervezőmunka heteken belül elkezdődik, az építkezések első üteme 2016-ban zárulhat – a korábbi terveknek megfelelően ekkor adhatják át az új nemzeti stadiont –, a beruházás második üteme 2020-ra készülhet el.
A kormány döntött arról is, hogy a Nemzeti Sportközpontok álláspályázatán kiválasztásra kerülő saját magyar építészcsapat tagjai készíthetik el a terveket. A több mint 100 tervezőből álló csapat feladata lesz a 65 ezer fős nemzeti stadion mellett a teljes sport- és szabadidőpark megtervezése.
„Az elmúlt hónapokban értékeltük a július elején lezárult építészeti ötletpályázatot, konzultáltunk az építészszakma képviselőivel, és úgy döntöttünk, hogy saját, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tervezőkkel vágunk bele az utóbbi évtizedek legfontosabb sportlétesítmény-fejlesztésébe. Ez ésszerűbb, hatékonyabb és olcsóbb megoldás, ráadásul garantálja, hogy munkához jussanak a gazdasági válság miatt egyre nehezebb helyzetbe kerülő magyar építészek ” – mondta Vígh László.
A tervezőket közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja a Nemzeti Sportközpontok, a pályázatokat a tervek szerint novemberben kiírják.
Az új sport- és szabadidőpark területén tervezett fejlesztések: |
– az új nemzeti labdarúgó-stadion felépítése – egy új nemzetközi úszóversenyek és vízilabda-mérkőzések megrendezésére alkalmas létesítmény létrehozása – a Millenáris Velodrom felújítása és átépítése – a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok korszerűsítése – a Kisstadion felújítása, hogy alkalmas legyen nemzetközi jégkorong-mérkőzések megrendezésére és legalább 10000 néző befogadására – új multifunkcionális sportcsarnok építése, amely alkalmas 2500 fő befogadására – új fedett atlétikai bemelegítő-pálya és edzőcsarnok építése – új csarnok építése, amely megfelel a teremlabdajátékok és a torna sportág edzéseinek megtartására – kiszolgáló létesítmények megépítése – a sportparkhoz kapcsolódó parkoló létrehozása |