Aki azt hiszi, hogy egy hajrá lány bárkiből lehet, az téved. Akár csak a legtöbb sport, ez is áldozatokkal és lemondással jár. Az ELTE Cheerleader lányai a hétvégi Európa-bajnokságon bebizonyították, megérte a sok edzés. A lányok ugyanis Kovácsik Rita vezetésével az előkelő második helyen végeztek.
Hogyan indult Magyarországon a cheerleader toborzás?
Korábban táncoltam, majd egy évig voltam kint az Amerikai Egyesült Államokban, itt ismerkedtem meg a cheerleaderkedéssel – meséli Kovácsik Rita, az ELTE csapatának edzője. Nagyon megtetszett, így jobban beleástam magam, az American Sport Education képzés keretein belül pedig edzői képesítést is szereztem. 2009-ben felkérést kaptam, hogy csináljak egy cheerleader csapatot, akkor hat lánnyal indult el az ELTE Cheerleader.
Idehaza nem túl ismert ez a sportág. Nehéz volt a kezdet?
Persze. Eleinte kevesen voltunk, de szép lassan jöttek a lányok, akik szorgalmasan edzettek. Talán az a legnehezebb, hogy mint a legtöbb spotban, rendszeresen kell edzeni, versenyre, bemutatóra vagy fellépésre járni. Ez egy csapatsport. Heti két edzés van, ami nem olyan megerőltető. Ha valaki mégis hiányzik, már nem megy az emelés, nem olyanok a figurák. Egy lány miatt akár az egész munka odaveszhet. Így mindenkinek elmondom az elején, csak az csatlakozzon hozzánk, aki ezeket tudja vállalni és tud áldozatot hozni.
Mi dominál inkább a koreográfiában? A tánc vagy az akrobatika?
Az amerikai sportoknál inkább a tánc dominál, nekem jobban tetszik az egyetemi vonal, ahol az akrobatika jobban előtérbe kerül és mivel ez hazánkban egy új sportág, így szeretném, ha ebbe az irányba fejlődne tovább. Véleményem szerint nagyon jót tenne a magyarországi cheerlederkedésnek, ha az érintettek leülnének egymással egyeztetni és így kialakulna egy egységes szabályrendszer.
A magyar bajnokság
Hétvégén nagyon szép eredményt ért el a csapat. De nem ez volt az első nemzetközi siker?
2010-ben Párizsban volt az HEC párizsi Egyetem által rendezett Nemzetközi Bajnokság, amit kilenc lánnyal megnyertünk. Tavaly sajnos anyagi okokból nem tudtunk indulni, de idén, csodával határos módon, tizenhatan utaztunk Barcelonába. Nagyon jó hangulatban versenyeztek a lányok, és kimondhatatlanul boldogok vagyunk, hogy miénk lett az ezüstérem. Bár sokan mondták, hogy jobban voltunk, mint a győztes svéd csapat, én racionálisan látom a versenyt. Szerintem ők valóban jobbak voltak. Igaz két fiú is volt a csapatban, ami sok segítséget jelent az emeléseknél, de el kell ismerni, a svédek csapata tényleg a legjobb volt.
Fiúk? Nem csak lányok indulhatnak?
Természetesen az erősebbik nem is benevezhet, de csak vegyes csapatban. A különböző akrobatikáknál sokat jelent, ha van néhány fiú is, nálunk is van egy fiú, mint az hazai versenyen már látható volt, de egy fiú még kevés a sikerhez, reményeim szerint majd hozzánk is csatlakoznak vállalkozó szellemű fiatalemberek.
