Ha a spanyol ligáról beszélünk, akkor az általános elvárás az, hogy a Barca és a Real mindenkit végigver, majd lényegében az El Clásicókon eldöntik, kié a bajnoki cím. Sok esetben ez a két csapat tényleg kiemelkedik, ám nem csak a spanyol mezőnyből, hanem a világelitből is. Most viszont 12 forduló után azt látjuk, szórja a pontokat a Barcelona is, míg a Real a mélyből felkapaszkodva a hatodik – Madridban már edzőváltás is volt emiatt.
Az Atlético Madrid és Sevilla érezve a vérszagot, nyomás alá helyezte a listavezetőt és ott toporognak a dobogón, ugyanakkor nem várt kihívót kaptak a Deportivo Alavés személyben.
A baszk csapat 2016-ban, tíz év után jutott fel újra az élvonalba, a kispadon akkor Mauricio Pellegrino váltotta José Bordalást. Pellegrino tagja volt a 2006-ban az élvonalból kiesett csapatnak, sőt, az volt játékos-pályafutása utolsó fejezete. Visszavonulása után egyből edzősködni kezdett, volt a Valencia utánpótlásában, dolgozott Rafa Benítez mellett a Liverpoolnál, majd 2012-től jöttek a vezetőedzői megbízások is: a Valencián, Estudiantesen és Independientén keresztül vezetett az útja 2016 nyarán az Alavéshez, amellyel parádés első szezont futott:
- kilencedik lett a csapat a bajnokságban olyan bravúrokat bemutatva, mint például a Barcelona legyőzése,
- a Király Kupában pedig egészen a döntőig meneteltek, de ott aztán nem maradt muníció Lionel Messiék ellen.
Két nappal a Barca elleni meccs után azonban váratlan dolog történt, Pellegrino sajtótájékoztatót tartott, amin bejelentette, hogy távozik.
Boldog vagyok, hogy itt edzősködhettem. Amikor érkeztem, az volt a tervem, hogy levessem magamról azt a terhet, ami még játékoskoromból maradt rajtam. Talán sikerült is
– mondta szerényen az argentin szakember, és az igazat megvallva elég inspiráló történet, hogy visszatért törleszteni a klub és a szurkolók felé.
Csakhogy ezzel a döntéssel nehéz helyzetbe is hozta az Alavést, amely nem is találta meg egyből a jó megoldást. 2017 nyarán először azt a Luis Zubíeldát nevezték ki, aki négy bajnoki vereséggel kezdett, majd a beugró Javier Cabellóval is buktak két meccset. Jött Gianni De Biasi, vele pedig összejött az első győzelem, hogy aztán a következő hat ligamérkőzéséből ötöt is elveszítsen a klub, és úgy menjen neki a decembernek, hogy csak hat pontja van és tök utolsó.
A korábbi 54-szeres spanyol válogatott középpályás, aki a többi közt két bajnoki címet és egy KEK-et nyert a Barcelona játékosaként Pellegrinóhoz hasonlóan szintén az Alavésból vonult vissza, edzőként pedig leginkább a Sporting Gijónnál elért eredményeivel keltette fel az érdeklődést. 2017 decemberében már közel egy éve állás nélkül volt, kapóra jött neki az Alavés felkérése.
A Girona elleni bajnokija volt az első, a 62. percben 2-0-ra égett idegenben az Alavés, szinte borítékolható volt az újabb blama. Csakhogy Ibai Gómez mesterhármast szerzett a folytatásban, hogy még drámaibb legyen a fordítás, harmadszor a 93. percben talált be.
A Girona ellen megnyert meccs:
Na, innentől kezdve hitte el mindenki az Alavésnél, hogy nem kutyaütők. Fokozatosan kezdték el a felzárkózást, ha belegondolunk, hogy 13 forduló után 6 pontjuk volt, a szezon végén, amikor a 14. helyen végeztek pedig 47, akkor igazából egy erős, európai kupaindulásért is csatában lévő csapatot látunk és nem egy kiesőjelöltet.
Közben azt hangoztatta mindenki, hogy a biztos bennmaradás a cél. Ez elég simán meglett. És igazából a keret adva volt egy viszonylag jó szerepléshez, csak nem sikerült összerakni úgy a csapatot, hogy az működjön is.
Abelardo 4-4-2-es felállásra váltott, stabil védőnégyessel, olyan felfogásban, hogy a labdát a lehető leggyorsabban, elsősorban a széleken megjátszva jusson előre az Alavés. Nem utolsósorban ebben a rendszerben minden kulcsjátékosnak megtalálta a helyét, senkit nem kellett posztján kívül játszatni, jöttek is a jobbnál jobb teljesítmények. Munir tíz bajnoki góljából kilencet Abelardo kinevezése után szerzett, olyan tavaszt nyomott le, hogy a Barcelona azonnal visszarendelte magához – más kérdés, hogy ott alig játszik.
A vezetőség is érezte, hogy nem kell hősködni a nyáron, úgyhogy próbálták egyben tartani a csapatot. Munirt persze képtelenség volt, de rajta kívül a szintén a kölcsönben futballozó Alfonso Pedraza is stabilan kezdett a távozók közül. Szintén kölcsönben játszott náluk Tomás Pina és John Guidetti is, őket sikerült végleg megszerezni. Pina az, akire kulcsszerep hárul a csapatjáték során a középpályán, az előszezonban nélküle sokszor ötlettelennek tűnt az Alavés játéka.
A csapat tehát szép csendben készült a szezonra és rögtön a Nou Campban kezdtek, ahol Abelardo változtatott, 4-5-1-es felállásban küldte ki csapatát, de a nyitófordulóban megállíthatatlan volt a Barcelona, sima 3-0 lett a címvédőnek, Messi duplázott és Coutinho is betalált. Azóta viszont csak kétszer kapott ki az Alavés, miközben van hét győzelme (legyőzték a Real Madridot is) és két döntetlenje.
A Real Madrid elleni győzelem:
Így most egy pont a hátrány a Barca mögött, a Sevilla, Atlético kettőssel holtversenyben a második csapat. Abelardóék viszont nem szállnak el maguktól:
Az igazság az, hogy még mindig azért küzdünk, hogy megszilárdítsuk a helyünket az élvonalban. Nekem edzőként az a fontos, hogy nyerjünk, különben elveszítem az állásom. Így nem is annyira érdekel, mennyit van nálunk a labda, ha közben ki tudunk dolgozni helyzeteket
– mondta például a Villarreal elleni 2-1-es győzelmet követően.
Bármennyire is próbálnak visszafogottan nyilatkozni az Alavésnél, azért látszik, hogy nem csak pár kiszaladt eredményről van szó. Ez a csapat jó és már egy éve az, csak fel sem fogtuk, mert annyira rosszul kezdték az előző szezont. Most viszont nulláról, de fél év tapasztalattal vághattak neki a bajnokságnak és egyelőre jól halásznak a zavarosban is.
Az Alavés kezdi a 13. fordulót, egy győzelemmel az élre ugorhatna a csapat, miközben – de furcsa ezt leírni – a riválisok közül az Atlético és a Barcelona egymás ellen játszik majd Madridban. A baszkok pénteki ellenfele pedig pont az a Leganés lesz, ahol a kispadon Mauricio Pellegrinó ül.
Nyitókép: Juan Manuel Serrano Arce/Getty Images
