A hőskorban a futball fejlődésének mozgatórugója az osztrák és magyar válogatottak vetélkedése, klubcsapatok szintjén a Ferencvárosi Torna Club (FTC) és a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) párharca volt. Az 1888-ban alapított MTK ugyan sosem volt deklaráltan „zsidó klub”, de az MTK-val való azonosulás, rokonszenv kimondatlanul is hamarosan a pesti zsidóság identitásának részévé vált – számol be a mazsike.hu.
Deutsch Tamás a megnyitón
Fotó: MTI
Az sem véletlen, hogy a Ferencvárosi Torna Clubot, népies nevén Fradit éppen tizenegy egy évvel később, 1989-ben alapították és az első elnök Dr. Springer Ferenc mellett az alapító tagok több, mint fele zsidó származású volt. Tán pont ezért felettébb ellentmondásos, hogy a klub történetével nincs mindenki tisztában, a zöld-fehér ultrák napjainkban nem egyszer antiszemita, rasszista megnyilvánulásaikról váltak hirhedté…
De kanyarodjunk vissza az MTK-hoz. Az 1929-ben megjelent Zsidó lexikon szerint negyedszázad alatt 54 zsidó hovatartozású labdarúgó (azaz az összes válogatott futballista mintegy ötöde) lépett pályára címeres mezben), legtöbbször – 47 alkalommal – az MTK játékosa, Kertész II Vilmos.
A magyar edzők az olasz bajnokságban voltak a legsikeresebbek, közülük is kiemelkedett Weisz Árpád. A Törekvés egykori játékosa 1926-ban ült le a milánói Inter kispadjára, és egy rövid megszakítással 1933-ig irányította a csapatot. Az Interrel egy bajnoki címet szerzett, majd 1935-ben Bolognába szerződött, ahol csapatával két bajnoki elsőségig jutott.
Hertzka Lipót az MTK csapatából az 1920-as évek elején először Németországba, majd már edzőként Spanyolországba igazolt. 1930-tól két idényen keresztül ült a Real Madrid kispadján, 1932-ben az ő irányításával szerezte meg a klub első bajnoki címét. 1936-ban a lisszaboni Benficához szerződött, ahol két bajnoki címet szerzett.
Guttmann Béla átka a mai napig nyomja az Benficát
Fotó: MTI
Guttmann Béla 1922-ben szerződött az MTK-ból a bécsi Hakoahba. Edzőként a háború előtt az Újpesttel nyert bajnoki címet. 1949-ben hagyta el másodjára, immár végleg az országot. Bejárta a világot, tizenegy országban mintegy húsz csapat edzője volt. Guttmann minden idők legsikeresebb magyar edzője, két BEK-győzelem, három portugál, két magyar és egy-egy olasz, illetve uruguayi bajnoki cím fűződik nevéhez.
Csütörtöktől augusztus 16-ig, a Bálna Budapest kulturális központban, Futballmágusok és labdazsonglőrök itthon és a nagyvilágban címmel nem csak róluk, hanem szinte az összes nevesebb magyar-zsidó, illetve zsidó-magyar labdarúgóról és edzőkről emlékezik meg az az interaktív kiállítás, amelyet Deutsch Tamás, az MTK elnöke nyitott meg. A tárlat az MTK Budapest és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) együttműködésében, a Miniszterelnökség támogatásával jött létre.
